Friss hír: ennyien kerültek be idén a felsőoktatásba

Az idén az általános felvételi eljárásban 105 868 fiatal közül 72 641-en nyertek felvételt, összességében a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe - mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.

  • MTI
MTI Fotó: Mohai Balázs

Közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd.

Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462, mesterképzésben 11 540 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

Nappalin több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt. Gazdaságtudományokra 17 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, ezeket az informatikai, a bölcsész, az orvosi és a jogi képzés követi - ismertette.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István