Az idén az általános felvételi eljárásban 105 868 fiatal közül 72 641-en nyertek felvételt, összességében a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe - mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón.
Közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd.
Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462, mesterképzésben 11 540 hallgató kezdheti meg tanulmányait.
Nappalin több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.
Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt. Gazdaságtudományokra 17 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, ezeket az informatikai, a bölcsész, az orvosi és a jogi képzés követi - ismertette.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
