Megkaphatja az érettségi feladatokat az a német diák, aki az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kikérte a vizsga anyagait, kérését azonban csak az érettségi után teljesítik.
A münsteri Simon Schräder közérdekű adatigényléssel fordult az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi oktatási minisztériumhoz. Az április 14-én kezdődő érettségi vizsga feladatait szeretné megismerni, akkor érettségizik majd ő is.
Szombati német lapjelentések szerint a tárca részletes indoklást tartalmazó válasszal reagált a beadványra, melyben kiemelték, hogy a kérést "ebben a formában" nem lehet teljesíteni, mert az igényelt adatok kiadása "jelentősen veszélyeztetné a folyamatban lévő államigazgatási eljárás sikerét" - számolt be az MTI. Ugyanakkor a minisztérium készséggel teljesíti a kérést az érettségi eljárás lezárása után, akár már az első munkanapon. A dokumentumok postázásának költsége a kérelmezőt terheli, és az adatokat a vonatkozó szerzői jogi előírások alapján kizárólag magáncélra lehet használni - áll a tárca válaszában.
Simon Schräder nem is számított arra, hogy megkapja a feladatokat az érettségi előtt. Érdemjegyei, iskolai előmenetele alapján nincs is szüksége erre. Csak az érdekelte, hogy a minisztérium miként reagál és hogyan érvel. A 17 éves diák egy civil szervezet - az Open Knowledge Foundation egyesület - támogatója, amely a Kérdezd az államot! című (fragdenstaat.de), közérdekű adatigénylések benyújtását elősegítő portált működteti. Azt reméli, hogy akciója révén sokan tudomást szereznek az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény létezéséről, és a jogszabály adta lehetőségekről. "Minden érdeklődő polgár mélyebb betekintést nyerhet az állam működésébe, amit végül is az ő pénzéből finanszíroznak" - mondta az érettségire készülő diák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
