Frappáns választ kapott az érettségi feladatokat kikérő német diák

Megkaphatja az érettségi feladatokat az a német diák, aki az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kikérte a vizsga anyagait, kérését azonban csak az érettségi után teljesítik.

  • MTI
Shutterstock

A münsteri Simon Schräder közérdekű adatigényléssel fordult az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi oktatási minisztériumhoz. Az április 14-én kezdődő érettségi vizsga feladatait szeretné megismerni, akkor érettségizik majd ő is.

Szombati német lapjelentések szerint a tárca részletes indoklást tartalmazó válasszal reagált a beadványra, melyben kiemelték, hogy a kérést "ebben a formában" nem lehet teljesíteni, mert az igényelt adatok kiadása "jelentősen veszélyeztetné a folyamatban lévő államigazgatási eljárás sikerét" - számolt be az MTI. Ugyanakkor a minisztérium készséggel teljesíti a kérést az érettségi eljárás lezárása után, akár már az első munkanapon. A dokumentumok postázásának költsége a kérelmezőt terheli, és az adatokat a vonatkozó szerzői jogi előírások alapján kizárólag magáncélra lehet használni - áll a tárca válaszában.

Simon Schräder nem is számított arra, hogy megkapja a feladatokat az érettségi előtt. Érdemjegyei, iskolai előmenetele alapján nincs is szüksége erre. Csak az érdekelte, hogy a minisztérium miként reagál és hogyan érvel. A 17 éves diák egy civil szervezet - az Open Knowledge Foundation egyesület - támogatója, amely a Kérdezd az államot! című (fragdenstaat.de), közérdekű adatigénylések benyújtását elősegítő portált működteti. Azt reméli, hogy akciója révén sokan tudomást szereznek az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény létezéséről, és a jogszabály adta lehetőségekről. "Minden érdeklődő polgár mélyebb betekintést nyerhet az állam működésébe, amit végül is az ő pénzéből finanszíroznak" - mondta az érettségire készülő diák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.