Frappáns választ kapott az érettségi feladatokat kikérő német diák

Megkaphatja az érettségi feladatokat az a német diák, aki az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva kikérte a vizsga anyagait, kérését azonban csak az érettségi után teljesítik.

  • MTI
Shutterstock

A münsteri Simon Schräder közérdekű adatigényléssel fordult az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi oktatási minisztériumhoz. Az április 14-én kezdődő érettségi vizsga feladatait szeretné megismerni, akkor érettségizik majd ő is.

Szombati német lapjelentések szerint a tárca részletes indoklást tartalmazó válasszal reagált a beadványra, melyben kiemelték, hogy a kérést "ebben a formában" nem lehet teljesíteni, mert az igényelt adatok kiadása "jelentősen veszélyeztetné a folyamatban lévő államigazgatási eljárás sikerét" - számolt be az MTI. Ugyanakkor a minisztérium készséggel teljesíti a kérést az érettségi eljárás lezárása után, akár már az első munkanapon. A dokumentumok postázásának költsége a kérelmezőt terheli, és az adatokat a vonatkozó szerzői jogi előírások alapján kizárólag magáncélra lehet használni - áll a tárca válaszában.

Simon Schräder nem is számított arra, hogy megkapja a feladatokat az érettségi előtt. Érdemjegyei, iskolai előmenetele alapján nincs is szüksége erre. Csak az érdekelte, hogy a minisztérium miként reagál és hogyan érvel. A 17 éves diák egy civil szervezet - az Open Knowledge Foundation egyesület - támogatója, amely a Kérdezd az államot! című (fragdenstaat.de), közérdekű adatigénylések benyújtását elősegítő portált működteti. Azt reméli, hogy akciója révén sokan tudomást szereznek az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény létezéséről, és a jogszabály adta lehetőségekről. "Minden érdeklődő polgár mélyebb betekintést nyerhet az állam működésébe, amit végül is az ő pénzéből finanszíroznak" - mondta az érettségire készülő diák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu