Hogyan lehet 110 ezer forintot bukni a Pont Ott Partin?

Sok múlik az idei ponthatárokon, egyvalaki azonban már ma este több mint százezer forintot veszíthet, ha egyik szakra...

  • Eduline
Van, aki 110 ezer forintot költött a jelentkezési lapra
(Fotó: Szabó Péter Dániel)

Sok múlik az idei ponthatárokon, egyvalaki azonban már ma este több mint százezer forintot veszíthet, ha egyik szakra sem kerül be. A 2012-es felvételi rekordere ugyanis ötvenhat képzést jelölt meg februárban: számításaink szerint 57 500 és 115 ezer forint közötti összeggel gazdagította az Oktatási Hivatalt.

Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyannak a szaknak az önköltséges és az államilag finanszírozott változatát, ezekért ugyanis négyezer helyett csak kétezer forintot kell fizetni. Ebből a pénzből egyébként kényelmesen ki tudott volna fizetni egy félévet az olcsóbb alapszakokon.

A 2012-es rekorder a 2011-est is lehagyta, ő ugyanis „mindössze” negyven szakon próbálkozott, de 2010-ben is ötven megjelölt képzés volt a maximum. Az eduline is kint lesz a Pont Ott Partin, folyamatosan beszámolunk a legfrissebb infókról és a ponthatárokról - nem sokkal este nyolc után megtalálhatátok elemzéseinket az idei ponthatárokról, addig is böngésszétek Érettségi-felvételi rovatunkat.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.