Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

A felsőfokú nyelvvizsgával vagy az emelt szintű érettségivel jártok jobban a felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha van egy komplex, felsőfokú angol nyelvvizsgám (C1), de csinálok mellé egy angol emelt szintű érettségit, ami eléri a 60 százalék feletti értéket, akkor a felvételi szempontjából melyikkel járok jobban? Melyik ér több pontot?

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pont jár (míg középfokúért 28 pont), így egyértelműen az emelt szintű érettségi pontjával jártok jobban.

Azt is tudnotok kell, hogy a pluszpontoknak van egy felső határa: legfeljebb összesen 100 többletpontotok lehet, ebből emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel maximum 100 pontot, nyelvvizsgával maximum 40 pontot szerezhettek, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért maximum 40 pontot, felsőoktatási szakképzésben szerzett bizonyítványért maximum 30 pontot kaphattok.

Fontos ezen kívül, hogy amennyiben kötelező egy érettségi tárgyból emelt szintű vizsgát tennetek, úgy azért is megkapjátok a pluszpontot. Így például az általános orvosi szakra készülőknek, ahol két emelt szintű érettségi kötelező, nem kell még a nyelvvizsgára is hajtaniuk, hiszen azért már úgysem kaphatnak pluszpontot.

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar

Ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb alapszakok önköltsége

Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb mesterszakokért

A 41 központi ponthatár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.