A felsőfokú nyelvvizsgával vagy az emelt szintű érettségivel jártok jobban a felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha van egy komplex, felsőfokú angol nyelvvizsgám (C1), de csinálok mellé egy angol emelt szintű érettségit, ami eléri a 60 százalék feletti értéket, akkor a felvételi szempontjából melyikkel járok jobban? Melyik ér több pontot?
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pont jár (míg középfokúért 28 pont), így egyértelműen az emelt szintű érettségi pontjával jártok jobban.
Azt is tudnotok kell, hogy a pluszpontoknak van egy felső határa: legfeljebb összesen 100 többletpontotok lehet, ebből emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel maximum 100 pontot, nyelvvizsgával maximum 40 pontot szerezhettek, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért maximum 40 pontot, felsőoktatási szakképzésben szerzett bizonyítványért maximum 30 pontot kaphattok.
Fontos ezen kívül, hogy amennyiben kötelező egy érettségi tárgyból emelt szintű vizsgát tennetek, úgy azért is megkapjátok a pluszpontot. Így például az általános orvosi szakra készülőknek, ahol két emelt szintű érettségi kötelező, nem kell még a nyelvvizsgára is hajtaniuk, hiszen azért már úgysem kaphatnak pluszpontot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
