Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

A felsőfokú nyelvvizsgával vagy az emelt szintű érettségivel jártok jobban a felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha van egy komplex, felsőfokú angol nyelvvizsgám (C1), de csinálok mellé egy angol emelt szintű érettségit, ami eléri a 60 százalék feletti értéket, akkor a felvételi szempontjából melyikkel járok jobban? Melyik ér több pontot?

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pont jár (míg középfokúért 28 pont), így egyértelműen az emelt szintű érettségi pontjával jártok jobban.

Azt is tudnotok kell, hogy a pluszpontoknak van egy felső határa: legfeljebb összesen 100 többletpontotok lehet, ebből emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel maximum 100 pontot, nyelvvizsgával maximum 40 pontot szerezhettek, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért maximum 40 pontot, felsőoktatási szakképzésben szerzett bizonyítványért maximum 30 pontot kaphattok.

Fontos ezen kívül, hogy amennyiben kötelező egy érettségi tárgyból emelt szintű vizsgát tennetek, úgy azért is megkapjátok a pluszpontot. Így például az általános orvosi szakra készülőknek, ahol két emelt szintű érettségi kötelező, nem kell még a nyelvvizsgára is hajtaniuk, hiszen azért már úgysem kaphatnak pluszpontot.

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar

Ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb alapszakok önköltsége

Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb mesterszakokért

A 41 központi ponthatár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.