Felvételi pontszámítás: a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi ér többet?

A felsőfokú nyelvvizsgával vagy az emelt szintű érettségivel jártok jobban a felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha van egy komplex, felsőfokú angol nyelvvizsgám (C1), de csinálok mellé egy angol emelt szintű érettségit, ami eléri a 60 százalék feletti értéket, akkor a felvételi szempontjából melyikkel járok jobban? Melyik ér több pontot?

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pont jár (míg középfokúért 28 pont), így egyértelműen az emelt szintű érettségi pontjával jártok jobban.

Azt is tudnotok kell, hogy a pluszpontoknak van egy felső határa: legfeljebb összesen 100 többletpontotok lehet, ebből emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel maximum 100 pontot, nyelvvizsgával maximum 40 pontot szerezhettek, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért maximum 40 pontot, felsőoktatási szakképzésben szerzett bizonyítványért maximum 30 pontot kaphattok.

Fontos ezen kívül, hogy amennyiben kötelező egy érettségi tárgyból emelt szintű vizsgát tennetek, úgy azért is megkapjátok a pluszpontot. Így például az általános orvosi szakra készülőknek, ahol két emelt szintű érettségi kötelező, nem kell még a nyelvvizsgára is hajtaniuk, hiszen azért már úgysem kaphatnak pluszpontot.

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb egyetemi-főiskolai kar

Ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb alapszakok önköltsége

Ennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb mesterszakokért

A 41 központi ponthatár

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.