Pontszámítási szabályok a felvételin: ki számít hátrányos helyzetűnek?

Mi számít hátrányos helyzetnek, mikor kaphattok többletpontot gyermeknevelés jogcímén, és milyen dokumentumokat kell benyújtanotok? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az esélyegyenlőségért biztosított pluszpontokról.

  • Eduline
Shutterstock

Az alap- vagy osztatlan szakokra, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek - amennyiben nem a gyakorlati vizsga eredménye alapján számítják a pontokat az adott szakon - 40 többletpont jár hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért.

Hátrányos helyzetűnek számít az a - 25. életévét még be nem töltött - diák, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint is hátrányos helyzetűnek minősül. Amennyiben 2014. július 1-je előtt kiállított gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozattal rendelkeztek, olvassátok el az erre vonatkozó speciális szabályokat.

Gyermekgondozás címén akkor kaphattok pontot, ha 2014. december 23. és 2015. június 30. között legalább egy napon fizetés nélküli szabadságon vagytok, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt (GYES), gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat (GYED) kaptok.

Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfáziás, diszláliás, diszfóniás, afáziás, stb.), pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, stb.) vagy autizmus spektrum zavarral küzd, esetleg halmozottan fogyatékos. Nem számít fogyatékosságnak a tartós vagy krónikus betegség, például a cukorbetegség vagy az epilepszia.

Ahhoz, hogy megkapjátok a pontokat, hivatalos papírokkal kell igazolnotok a jogosultságotokat, amelynek 2014. december 23. és 2015. június 30. közötti valamely időtartamban kell fennállnia, és ezalatt aktív tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal is rendelkeznetek kell. A papírokat a dokumentumpótlás határidejéig, július 9-ig kell feltöltenetek, további részleteket itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.