Mi számít hátrányos helyzetnek, mikor kaphattok többletpontot gyermeknevelés jogcímén, és milyen dokumentumokat kell benyújtanotok? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az esélyegyenlőségért biztosított pluszpontokról.
Az alap- vagy osztatlan szakokra, valamint felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek - amennyiben nem a gyakorlati vizsga eredménye alapján számítják a pontokat az adott szakon - 40 többletpont jár hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért.
Hátrányos helyzetűnek számít az a - 25. életévét még be nem töltött - diák, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint is hátrányos helyzetűnek minősül. Amennyiben 2014. július 1-je előtt kiállított gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozattal rendelkeztek, olvassátok el az erre vonatkozó speciális szabályokat.
Gyermekgondozás címén akkor kaphattok pontot, ha 2014. december 23. és 2015. június 30. között legalább egy napon fizetés nélküli szabadságon vagytok, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt (GYES), gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat (GYED) kaptok.
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfáziás, diszláliás, diszfóniás, afáziás, stb.), pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, stb.) vagy autizmus spektrum zavarral küzd, esetleg halmozottan fogyatékos. Nem számít fogyatékosságnak a tartós vagy krónikus betegség, például a cukorbetegség vagy az epilepszia.
Ahhoz, hogy megkapjátok a pontokat, hivatalos papírokkal kell igazolnotok a jogosultságotokat, amelynek 2014. december 23. és 2015. június 30. közötti valamely időtartamban kell fennállnia, és ezalatt aktív tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal is rendelkeznetek kell. A papírokat a dokumentumpótlás határidejéig, július 9-ig kell feltöltenetek, további részleteket itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
