Felvételi: nem ért egyet Klinghammer és Szabó Máté

Az ombudsman annak ellenére fenntartja a felsőoktatási felvételi rendszer szabályozásával kapcsolatos megállapításait...

  • MTI
Ponthatárváró buli 2013 júliusában. Nem tudják a diákok, mire számíthatnak
MTI / Sóki Tamás

Az ombudsman annak ellenére fenntartja a felsőoktatási felvételi rendszer szabályozásával kapcsolatos megállapításait és ajánlásait, hogy azokkal a felsőoktatásért felelős államtitkár nem ért egyet - olvasható a Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szabó Máté ombudsman szerint abban konszenzus van, hogy a rendszerben egyszerre kell érvényesülnie a kiszámíthatóság és a stabilitás jogállami követelményének, az esélyegyenlőségnek és az egyenlő hozzáférésnek, az átláthatóságnak és a döntésekért való felelősségnek. A biztos legnagyobb aggálya az, hogy a jelenlegi döntési szisztéma a jogbiztonság minimumának sem képes eleget tenni.

Az ombudsman álláspontja szerint egy olyan stabil és világos eljárási struktúrát lenne indokolt megteremteni, ahol a felsőoktatásért felelős miniszter feladata a szakmai előkészítés és javaslattétel, az Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjaié a tervezetek véleményezése, a kormányé a döntéshozatal, amelyre az Országgyűlés által megalkotott garanciális szabályok közt kerülhet sor.

Az ombudsman közleményében emlékeztetett rá, hogy a témában írt jelentésével szemben Klinghammer István, felsőoktatásért felelős államtitkár indokolatlannak tartotta a felvételi rendszer átgondolását, és nem látta szükségesnek, hogy megfogalmazzák a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi garanciáit.

Az államtitkár azt az ombudsmani javaslatot sem támogatta, hogy jogszabályi formában hozzák meg a felsőoktatási felvétellel kapcsolatos alapvető döntéseket. Az államtitkár szerint rendelkezésre állnak a szükséges törvényi garanciák, azok a korábbi megoldásokhoz képest rugalmasabbá váltak. Az ombudsman jelentésében kifogásolt intézkedések pedig a jelentkezők és a hallgatók érdekeit szolgálták.

Az ombudsman utóbbi években folyatott vizsgálatai szerint azonban a korábban is ingatag egyensúly vészesen megbomlott, átbillent a "rugalmasság", a folyamatos változtatás irányába. A jelenlegi döntéshozatali rendszer mellett nem láthatóak szakmai és jogi érvek, csökkent az átláthatóság és a döntésekért való felelősség. Hiányoznak azok a tartalmi garanciák, amelyek keretet szabnának a folyamatos és drasztikus, az érintettek számára követhetetlen változásoknak - válaszolt közleményében az államtitkár reakciójára az ombudsman. Szabó Máté ombudsman a már megtett, illetve a megtenni kívánt intézkedésekről 30 napon belül ismételt tájékoztatást kért a minisztertől.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.