Felvételi: nem ért egyet Klinghammer és Szabó Máté

Az ombudsman annak ellenére fenntartja a felsőoktatási felvételi rendszer szabályozásával kapcsolatos megállapításait...

  • MTI
Ponthatárváró buli 2013 júliusában. Nem tudják a diákok, mire számíthatnak
MTI / Sóki Tamás

Az ombudsman annak ellenére fenntartja a felsőoktatási felvételi rendszer szabályozásával kapcsolatos megállapításait és ajánlásait, hogy azokkal a felsőoktatásért felelős államtitkár nem ért egyet - olvasható a Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szabó Máté ombudsman szerint abban konszenzus van, hogy a rendszerben egyszerre kell érvényesülnie a kiszámíthatóság és a stabilitás jogállami követelményének, az esélyegyenlőségnek és az egyenlő hozzáférésnek, az átláthatóságnak és a döntésekért való felelősségnek. A biztos legnagyobb aggálya az, hogy a jelenlegi döntési szisztéma a jogbiztonság minimumának sem képes eleget tenni.

Az ombudsman álláspontja szerint egy olyan stabil és világos eljárási struktúrát lenne indokolt megteremteni, ahol a felsőoktatásért felelős miniszter feladata a szakmai előkészítés és javaslattétel, az Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjaié a tervezetek véleményezése, a kormányé a döntéshozatal, amelyre az Országgyűlés által megalkotott garanciális szabályok közt kerülhet sor.

Az ombudsman közleményében emlékeztetett rá, hogy a témában írt jelentésével szemben Klinghammer István, felsőoktatásért felelős államtitkár indokolatlannak tartotta a felvételi rendszer átgondolását, és nem látta szükségesnek, hogy megfogalmazzák a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi garanciáit.

Az államtitkár azt az ombudsmani javaslatot sem támogatta, hogy jogszabályi formában hozzák meg a felsőoktatási felvétellel kapcsolatos alapvető döntéseket. Az államtitkár szerint rendelkezésre állnak a szükséges törvényi garanciák, azok a korábbi megoldásokhoz képest rugalmasabbá váltak. Az ombudsman jelentésében kifogásolt intézkedések pedig a jelentkezők és a hallgatók érdekeit szolgálták.

Az ombudsman utóbbi években folyatott vizsgálatai szerint azonban a korábban is ingatag egyensúly vészesen megbomlott, átbillent a "rugalmasság", a folyamatos változtatás irányába. A jelenlegi döntéshozatali rendszer mellett nem láthatóak szakmai és jogi érvek, csökkent az átláthatóság és a döntésekért való felelősség. Hiányoznak azok a tartalmi garanciák, amelyek keretet szabnának a folyamatos és drasztikus, az érintettek számára követhetetlen változásoknak - válaszolt közleményében az államtitkár reakciójára az ombudsman. Szabó Máté ombudsman a már megtett, illetve a megtenni kívánt intézkedésekről 30 napon belül ismételt tájékoztatást kért a minisztertől.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.