Ezek az egyetemek és főiskolák buktak a legnagyobbat az idei felvételin

Az idén tízezerrel több diák jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, mint egy évvel korábban - kik a nyertesei és a vesztesei a 2014-es eljárásnak? Hol ugrott meg a felvételizők száma, és hol csökkent az érdeklődés?

  • Eduline
Az ELTE főépülete. Többen jelölték meg a jelentkezési lapon, mint tavaly
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A négy legnépszerűbb intézmény listája az idén sem változott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 22 828-an jelentkeztek, 15 százalékkal többen, mint tavaly - ez 3005 diákot jelent.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általában fej fej mellett halad: Szegedre az idén 14 646-an, Debrecenbe 14 534-en adták be jelentkezésüket, ez mindkét egyetem esetében 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Pécsi Tudományegyetemre 7 százalékkal jelentkeztek többen: 12 296-an. A legnépszerűbb egyetemek és főiskolák listáját itt találjátok.

Arányaiban a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kaposvári Egyetem jelentkezői létszáma emelkedett a leginkább. A Táncművészetire 448-an jelentkeztek, ez 37 százalékkal több a tavalyinál. A Károlira 35 százalékkal (összesen 7113-an), a Kaposvári Egyetemre pedig 27 százalékkal többen (összesen 2589-en) jelentkeztek, mint 2013-ban.

A Budapesti Corvinus Egyetem is jól járt, arányaiban és létszámban is jelentősen javított. Ide 11 965-en jelentkeztek, vagyis 2189 diákkal, 22 százalékkal többen jelölték meg az intézményt a jelentkezési lapon, mint 2013-ban.

A jelentkezők száma a Kodolányi János Főiskolán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csökkent a leginkább: a Kodolányira 1176-an jelentkeztek, ez 45 százalékkal kevesebb a tavalyinál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig 6258 jelentkezővel számolhat, ami 819 fős, 12 százalékos csökkenés. Arányaiban a Wesley János Lelkészképző Főiskola veszítette a legtöbb jelentkezőt: míg tavaly 167-en, az idén már csak 61-en jelentkeztek.

A 2014-es felvételiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.