Ezek az egyetemek és főiskolák buktak a legnagyobbat az idei felvételin

Az idén tízezerrel több diák jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, mint egy évvel korábban - kik a nyertesei és a vesztesei a 2014-es eljárásnak? Hol ugrott meg a felvételizők száma, és hol csökkent az érdeklődés?

  • Eduline
Az ELTE főépülete. Többen jelölték meg a jelentkezési lapon, mint tavaly
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A négy legnépszerűbb intézmény listája az idén sem változott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 22 828-an jelentkeztek, 15 százalékkal többen, mint tavaly - ez 3005 diákot jelent.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általában fej fej mellett halad: Szegedre az idén 14 646-an, Debrecenbe 14 534-en adták be jelentkezésüket, ez mindkét egyetem esetében 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Pécsi Tudományegyetemre 7 százalékkal jelentkeztek többen: 12 296-an. A legnépszerűbb egyetemek és főiskolák listáját itt találjátok.

Arányaiban a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kaposvári Egyetem jelentkezői létszáma emelkedett a leginkább. A Táncművészetire 448-an jelentkeztek, ez 37 százalékkal több a tavalyinál. A Károlira 35 százalékkal (összesen 7113-an), a Kaposvári Egyetemre pedig 27 százalékkal többen (összesen 2589-en) jelentkeztek, mint 2013-ban.

A Budapesti Corvinus Egyetem is jól járt, arányaiban és létszámban is jelentősen javított. Ide 11 965-en jelentkeztek, vagyis 2189 diákkal, 22 százalékkal többen jelölték meg az intézményt a jelentkezési lapon, mint 2013-ban.

A jelentkezők száma a Kodolányi János Főiskolán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csökkent a leginkább: a Kodolányira 1176-an jelentkeztek, ez 45 százalékkal kevesebb a tavalyinál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig 6258 jelentkezővel számolhat, ami 819 fős, 12 százalékos csökkenés. Arányaiban a Wesley János Lelkészképző Főiskola veszítette a legtöbb jelentkezőt: míg tavaly 167-en, az idén már csak 61-en jelentkeztek.

A 2014-es felvételiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.