Az idén tízezerrel több diák jelentkezett az egyetemekre és főiskolákra, mint egy évvel korábban - kik a nyertesei és a vesztesei a 2014-es eljárásnak? Hol ugrott meg a felvételizők száma, és hol csökkent az érdeklődés?
A négy legnépszerűbb intézmény listája az idén sem változott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 22 828-an jelentkeztek, 15 százalékkal többen, mint tavaly - ez 3005 diákot jelent.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általában fej fej mellett halad: Szegedre az idén 14 646-an, Debrecenbe 14 534-en adták be jelentkezésüket, ez mindkét egyetem esetében 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Pécsi Tudományegyetemre 7 százalékkal jelentkeztek többen: 12 296-an. A legnépszerűbb egyetemek és főiskolák listáját itt találjátok.
Arányaiban a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kaposvári Egyetem jelentkezői létszáma emelkedett a leginkább. A Táncművészetire 448-an jelentkeztek, ez 37 százalékkal több a tavalyinál. A Károlira 35 százalékkal (összesen 7113-an), a Kaposvári Egyetemre pedig 27 százalékkal többen (összesen 2589-en) jelentkeztek, mint 2013-ban.
A Budapesti Corvinus Egyetem is jól járt, arányaiban és létszámban is jelentősen javított. Ide 11 965-en jelentkeztek, vagyis 2189 diákkal, 22 százalékkal többen jelölték meg az intézményt a jelentkezési lapon, mint 2013-ban.
A jelentkezők száma a Kodolányi János Főiskolán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csökkent a leginkább: a Kodolányira 1176-an jelentkeztek, ez 45 százalékkal kevesebb a tavalyinál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig 6258 jelentkezővel számolhat, ami 819 fős, 12 százalékos csökkenés. Arányaiban a Wesley János Lelkészképző Főiskola veszítette a legtöbb jelentkezőt: míg tavaly 167-en, az idén már csak 61-en jelentkeztek.
A 2014-es felvételiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
