Ennyien tanulhatnak az egyetemeken és főiskolákon 2012 szeptemberétől

Két hete hozta nyilvánosságra az egyetemekre, főiskolákra és képzési területekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság – szeptembertől összesen 27 150 elsőéves tanulhat állami ösztöndíjasként, 15 550-en pedig részösztöndíjat kapnak. Mivel a felvételi tájékoztató kiegészítése végül több részletben jelent meg a Felvi.hu-n, egy helyre összegyűjtöttük az alap- és mesterszakok, osztatlan képzések és felsőfokú szakképzések létszámkeretéről szóló információkat.

  • Eduline

Alapszakok: a nagy vesztesek a gazdasági tanszékek

A Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományi szakokon 75, az informatikai képzésben 100. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet. Milyen szakok nem indulnak államilag finanszírozott formában? A legfrissebb információkat itt találjátok.

A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományi kar 550 helyet kapott. Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott.

A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki. A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám. Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak.

A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással. A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. Hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek az osztatlan jogi, orvosi, gyógyszerészeti és művészeti szakokra? Az adatokat itt találjátok.

Mesterszakok: az ELTE és a BME kapta a legtöbb helyet

Mesterszakokon összesen 18 600-an tanulhatnak állami ösztöndíjasként, a legtöbb BA- vagy BSc-diplomás hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem veheti fel.

A legtöbben, 3700-an tanárszakon folytathatják tanulmányaikat, 3470-en műszaki, 2900-an pedig gazdaságtudományi mesterképzésen tanulhatnak ingyen.

Felsőfokú szakképzések: itt is drasztikus a csökkentés

A felsőfokú szakképzések állami keretszámát is megvágta a kormány: míg 2011-ben összesen tízezren kerülhettek be a kétéves tanfolyamokra, idén már csak 3500-an tanulhatnak ingyen. A legtöbb férőhelyet a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem kapta - az intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.

Hányan tanulhatnak részösztöndíjasként szeptembertől?
Az új felsőoktatási törvény szerint a hallgatók finanszírozási jogállása háromféle lehet: állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges. Az állami részösztöndíjas képzés költségeinek felét az állam, másik felét pedig a diákok állják.

Fontos, hogy nem minden képzési területen jelölhetitek meg a részösztöndíjas finanszírozási formát. A költségek felének fizetését a műszaki, a természettudományi, az informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon vállalhatjátok, ezen kívül a földmérő és földrendező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon lehet ezt a formát választani. Hány részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák? A 2012-es keretszámokat itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.