Ennyien tanulhatnak az egyetemeken és főiskolákon 2012 szeptemberétől

Két hete hozta nyilvánosságra az egyetemekre, főiskolákra és képzési területekre lebontott keretszámokat az oktatási államtitkárság – szeptembertől összesen 27 150 elsőéves tanulhat állami ösztöndíjasként, 15 550-en pedig részösztöndíjat kapnak. Mivel a felvételi tájékoztató kiegészítése végül több részletben jelent meg a Felvi.hu-n, egy helyre összegyűjtöttük az alap- és mesterszakok, osztatlan képzések és felsőfokú szakképzések létszámkeretéről szóló információkat.

  • Eduline

Alapszakok: a nagy vesztesek a gazdasági tanszékek

A Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományi szakokon 75, az informatikai képzésben 100. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet. Milyen szakok nem indulnak államilag finanszírozott formában? A legfrissebb információkat itt találjátok.

A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományi kar 550 helyet kapott. Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott.

A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki. A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám. Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak.

A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással. A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. Hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek az osztatlan jogi, orvosi, gyógyszerészeti és művészeti szakokra? Az adatokat itt találjátok.

Mesterszakok: az ELTE és a BME kapta a legtöbb helyet

Mesterszakokon összesen 18 600-an tanulhatnak állami ösztöndíjasként, a legtöbb BA- vagy BSc-diplomás hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem veheti fel.

A legtöbben, 3700-an tanárszakon folytathatják tanulmányaikat, 3470-en műszaki, 2900-an pedig gazdaságtudományi mesterképzésen tanulhatnak ingyen.

Felsőfokú szakképzések: itt is drasztikus a csökkentés

A felsőfokú szakképzések állami keretszámát is megvágta a kormány: míg 2011-ben összesen tízezren kerülhettek be a kétéves tanfolyamokra, idén már csak 3500-an tanulhatnak ingyen. A legtöbb férőhelyet a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem kapta - az intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.

Hányan tanulhatnak részösztöndíjasként szeptembertől?
Az új felsőoktatási törvény szerint a hallgatók finanszírozási jogállása háromféle lehet: állami ösztöndíjjal támogatott, állami részösztöndíjjal támogatott, valamint önköltséges. Az állami részösztöndíjas képzés költségeinek felét az állam, másik felét pedig a diákok állják.

Fontos, hogy nem minden képzési területen jelölhetitek meg a részösztöndíjas finanszírozási formát. A költségek felének fizetését a műszaki, a természettudományi, az informatikai képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon vállalhatjátok, ezen kívül a földmérő és földrendező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakokon lehet ezt a formát választani. Hány részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák? A 2012-es keretszámokat itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.