Ennyi diákot vehetnek fel a vidéki egyetemek 2013-ban

Megjelent a 2013-as felvételi tájékoztató, benne az egyetemekre és főiskolákra felvehető létszámmal - a 240-es...

  • Eduline

Megjelent a 2013-as felvételi tájékoztató, benne az egyetemekre és főiskolákra felvehető létszámmal - a 240-es minimumponthatár, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb változásokat itt találjátok.

Ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az adott egyetemen vagy főiskolán, az adott képzési területen hány elsőévest (önköltségest és állami ösztöndíjast) tudnak oktatni: a kapacitás több tényezőtől, például az oktatók és a termek számától is függ. A szakokra lebontott, végleges kapacitást a felsőoktatási intézmények január végéig hozzák nyilvánosságra. Íme, a vidéki egyetemek adatai:

Debreceni Egyetem
felvi.hu
Kaposvári Egyetem
felvi.hu
Miskolci Egyetem
felvi.hu
Nyugat-magyarországi Egyetem
felvi.hu
Pannon Egyetem
felvi.hu
Pécsi Tudományegyetem
felvi.hu
Széchenyi István Egyetem
felvi.hu
Szegedi Tudományegyetem
felvi.hu
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.