Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a tíz legmagasabb ponthatár

A Károli Gáspár Református Egyetem két osztatlan tanárképzéséhez kellett a legtöbb - 474 - pont az idei pótfelvételin. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Íme, a lista.

  • Eduline
A pótfelvételin sem volt könnyű dolgok a felvételizőknek - x a legmagasabb ponthatár
Shutterstock

Az idei felsőoktatási pótfelvételi eljárás keretében csaknem 8200-an adták be jelentkezésüket, mindenki csak egy helyre jelentkezhetett. A jelentkezők 73 százaléka alapképzést és osztatlan mesterképzést, 17 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 10 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg.

A legnagyobb arányban a jogi, a gazdaságtudományi és a műszaki területhez tartozó képzéseket jelölték meg a felvételizők: a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát itt találjátok.

A tíz legmagasabb ponthatár:

Intézmény, szakPótfelvételi ponthatár 2015

 Károli Gáspár Református Egyetem, osztatlan tanári (angol nyelv és kultúra tanára; történelem és állampolgári ismeretek tanára)

 474

 Károli Gáspár Református Egyetem, osztatlan tanári (magyartanár; történelem és állampolgári ismeretek tanára)

 474

 Károli Gáspár Református Egyetem, szociális munka (Nagykőrös)

 472

 Szolnoki Főiskola, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (levelező)

  469 

 Szegedi Tudományegyetem, szabad bölcsészet

  468 

 Eötvös József Főiskola, tanító [nemzetiségi tanító (német)] (levelező)

 466

 Pannon Egyetem, mérnökinformatikus

  462 

 Apor Vilmos Katolikus Főiskola, óvodapedagógus [nemzetiségi óvodapedagógus (német)]

 460

 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, magyar (levelező)

  459 

 Debreceni Egyetem, matematika

 456

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.