Harc lesz a helyekért ezeken a mesterképzéseken

A ponthatárhúzáskor, július 23-án dől el, ki jut be egyetemre, főiskolára 2015-ben. Megnéztük, mely mesterszakokra jelentkeztek a legtöbben. Íme, a lista.

  • Eduline
Az idén is a vezetés és szervezés lett a legnépszerűbb mesterképzés
Stiller Ákos

Az idei felvételin összesen 105 616 diák jelentkezett egyetemre, főiskolára, közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak. Mely egyetemeken, főiskolákon a legnagyobb a túljelentkezés?

A diplomával rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen. Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként. Hányan kerülhetnek be az intézmények képzéseire?

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A mesterképzéseken továbbra is keretszámokat határoznak meg: a minimális és maximális kapacitást, vagyis azt, hogy hány diákot vehetnek fel, a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál találhatjátok meg. Külön keretszám vonatkozik az állami ösztöndíjas, illetve az önköltséges képzésre.

A ponthatár annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a kapacitásba. Ugyanakkor az, aki nem ér el 100-ból legalább 50 pontot, nem kerülhet be mesterképzésre. A legnépszerűbb alap-, illetve osztatlan szakok listáját itt találjátok.

Mesterszak

Összes jelentkező

Elsőhelyes jelentkező

Állami ösztöndíjas helyre jelentkező

vezetés és szervezés

1644

760

1550

vállalkozásfejlesztés

1027

402

987

pénzügy

894

563

830

pszichológia

890

801

785

marketing

889

479

843

nemzetközi tanulmányok

829

501

772

logisztikai menedzsment

672

341

648

nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

652

321

588

kommunikáció- és médiatudomány

624

402

603

gépészmérnöki

526

356

498

Felvételi 2015

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire?

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2015-ös felvételin

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

A legfontosabb tudnivalók a hiánypótlásról

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.