Ezek a diákok már most tudják, hogy bejutnak az egyetemre

Hogyan lehet ötszázból ötszáz pontot szerezni a felvételin? Kik lehetnek biztosak abban, hogy szeptemberben állami ösztöndíjasként kezdik el az egyetemet? Pontszámítási cikksorozatunk következő része.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Automatikusan 500 pontot kap a felsőoktatási felvételin az, aki olimpián, sakkolimpián, 1984-től kezdődően paralimpián vagy siketlimpián 1-6. helyezést ért el. Ahhoz azonban, hogy az 500 pontot megkapják, a tanulmányi és érettségi pontokból, valamint az emelt szintű érettségiért járó többletpontokból össze kell gyűjteni 240-et, felsőoktatási szakképzésen 200-at - ha ez nincs meg, nem jár előnyben részesítés az olimpiai éremért.

Megkapja a maximális 500 pontot az a külföldi állampolgár is, aki államközi megállapodás alapján tanul Magyarországon, illetve a miniszter által meghatározott, legalább két féléves felsőoktatási előkészítő tanulmányokat folytatott és eredményes záróvizsgát tett. Az érettségi vagy más, azzal egyenértékű külföldi oklevél meglétét igazolni kell. A felvételi pontszámítás 2013-as szabályairól szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.