Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás végzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza – írja a Magyar Nemzet.
A lap azt írja, míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900, szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
Kérdés, mi lesz a jövőben, a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) ugyanis jelentősen csökkentették a természettudományos órák számát.
A diákok már nem tanulnak külön-külön földrajzot, fizikát, biológiát és kémiát az iskolákban, csak a tárgyak közül azt az egyet, amely szakmájukhoz kötődik, illetve egy, a tantárgyakból összegyúrt komplex, természettudományos tantárgyat. Ezenfelül ha szeretnék, választható tantárgyként még hallgathatnak egy további természettudományos tárgyat. Például egy vegyipari ágazatban tanuló diák számára a kerettanterv a komplex természettudományos tantárgyon túl csak kémia tanulását írja elő, ezenfelül pedig választhat fizikát is.
Vagyis ha a diák olyan felsőoktatási szakon tanulna tovább, ahova például szükség van biológiaérettségire, akkor kénytelen önerőből maga felkészülni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyébként megkönnyítené a szakgimnazisták továbbtanulását. Nemrégiben azt nyilatkozta: ha egy tanuló jól tudja a szakmáját a természettudományos területeken, akkor könnyebben kellene a felsőoktatási mérnökképzésbe jutnia, mint annak, aki gimnáziumból jön.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
