Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás végzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza – írja a Magyar Nemzet.
A lap azt írja, míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900, szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
Kérdés, mi lesz a jövőben, a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) ugyanis jelentősen csökkentették a természettudományos órák számát.
A diákok már nem tanulnak külön-külön földrajzot, fizikát, biológiát és kémiát az iskolákban, csak a tárgyak közül azt az egyet, amely szakmájukhoz kötődik, illetve egy, a tantárgyakból összegyúrt komplex, természettudományos tantárgyat. Ezenfelül ha szeretnék, választható tantárgyként még hallgathatnak egy további természettudományos tárgyat. Például egy vegyipari ágazatban tanuló diák számára a kerettanterv a komplex természettudományos tantárgyon túl csak kémia tanulását írja elő, ezenfelül pedig választhat fizikát is.
Vagyis ha a diák olyan felsőoktatási szakon tanulna tovább, ahova például szükség van biológiaérettségire, akkor kénytelen önerőből maga felkészülni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyébként megkönnyítené a szakgimnazisták továbbtanulását. Nemrégiben azt nyilatkozta: ha egy tanuló jól tudja a szakmáját a természettudományos területeken, akkor könnyebben kellene a felsőoktatási mérnökképzésbe jutnia, mint annak, aki gimnáziumból jön.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
