Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás végzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza – írja a Magyar Nemzet.
A lap azt írja, míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900, szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
Kérdés, mi lesz a jövőben, a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) ugyanis jelentősen csökkentették a természettudományos órák számát.
A diákok már nem tanulnak külön-külön földrajzot, fizikát, biológiát és kémiát az iskolákban, csak a tárgyak közül azt az egyet, amely szakmájukhoz kötődik, illetve egy, a tantárgyakból összegyúrt komplex, természettudományos tantárgyat. Ezenfelül ha szeretnék, választható tantárgyként még hallgathatnak egy további természettudományos tárgyat. Például egy vegyipari ágazatban tanuló diák számára a kerettanterv a komplex természettudományos tantárgyon túl csak kémia tanulását írja elő, ezenfelül pedig választhat fizikát is.
Vagyis ha a diák olyan felsőoktatási szakon tanulna tovább, ahova például szükség van biológiaérettségire, akkor kénytelen önerőből maga felkészülni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyébként megkönnyítené a szakgimnazisták továbbtanulását. Nemrégiben azt nyilatkozta: ha egy tanuló jól tudja a szakmáját a természettudományos területeken, akkor könnyebben kellene a felsőoktatási mérnökképzésbe jutnia, mint annak, aki gimnáziumból jön.
Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
