A lap azt írja, míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900, szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
Kérdés, mi lesz a jövőben, a szakgimnáziumokban (korábbi nevén: szakközépiskola) ugyanis jelentősen csökkentették a természettudományos órák számát.
A diákok már nem tanulnak külön-külön földrajzot, fizikát, biológiát és kémiát az iskolákban, csak a tárgyak közül azt az egyet, amely szakmájukhoz kötődik, illetve egy, a tantárgyakból összegyúrt komplex, természettudományos tantárgyat. Ezenfelül ha szeretnék, választható tantárgyként még hallgathatnak egy további természettudományos tárgyat. Például egy vegyipari ágazatban tanuló diák számára a kerettanterv a komplex természettudományos tantárgyon túl csak kémia tanulását írja elő, ezenfelül pedig választhat fizikát is.
Vagyis ha a diák olyan felsőoktatási szakon tanulna tovább, ahova például szükség van biológiaérettségire, akkor kénytelen önerőből maga felkészülni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyébként megkönnyítené a szakgimnazisták továbbtanulását. Nemrégiben azt nyilatkozta: ha egy tanuló jól tudja a szakmáját a természettudományos területeken, akkor könnyebben kellene a felsőoktatási mérnökképzésbe jutnia, mint annak, aki gimnáziumból jön.
Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.
