Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2013-ban

Két hónap múlva kiderül, hányan kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán - azoknak azonban esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik nem felelnek meg az alapkövetelményeknek. Nézzük, melyek ezek.

  • Eduline

Legalább 240 pont kell

Egyetlen államilag finanszírozott vagy önköltséges alap- és osztatlan szakra sem vehetik fel az egyetemek és főiskolák azokat a jelentkezőket, akiknek kevesebb, mint 240 pontjuk van az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például nyelvvizsgáért vagy OKJ-s végzettségért - adható pluszpontok nélkül.

A felsőoktatási szakképzéseken idén legalább 200 pontot kell elérni, míg a mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális száz pontból minimum ötvenet kell összegyűjteniük. Hány pontot szereztetek? Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Fazekas István

Népszerű szakok: ötös érettségi kell

Tizenhat népszerű szakon már januárban meghúzták a ponthatárokat - azok a felvételizők, akik ezt nem érik el, csak önköltséges formában kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

Ilyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 445

Emberi erőforrások: 460

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 435

Jogász: 465

Kereskedelem és marketing: 460

Kommunikáció és médiatudomány: 470

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy-, és számvitel: 460

Turizmus-vendéglátás: 465

Üzleti szakoktató: 440

Át kell menni az alkalmassági vizsgán

Egyes képzésekre csak akkor kerülhettek be, ha átmentek az alkalmassági vizsgán - ilyenek például a művészeti vagy sportszakok. Újdonság azonban, hogy az idén már az osztatlan tanárképzésekre jelentkezőknek is bizonyítaniuk kell felkészültségüket: ha nem sikerül a vizsgájuk, nem kezdhetik meg tanulmányaikat, hiába van elég felvételi pontjuk.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.