Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2013-ban

Két hónap múlva kiderül, hányan kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán - azoknak azonban esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik nem felelnek meg az alapkövetelményeknek. Nézzük, melyek ezek.

  • Eduline

Legalább 240 pont kell

Egyetlen államilag finanszírozott vagy önköltséges alap- és osztatlan szakra sem vehetik fel az egyetemek és főiskolák azokat a jelentkezőket, akiknek kevesebb, mint 240 pontjuk van az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például nyelvvizsgáért vagy OKJ-s végzettségért - adható pluszpontok nélkül.

A felsőoktatási szakképzéseken idén legalább 200 pontot kell elérni, míg a mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális száz pontból minimum ötvenet kell összegyűjteniük. Hány pontot szereztetek? Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Fazekas István

Népszerű szakok: ötös érettségi kell

Tizenhat népszerű szakon már januárban meghúzták a ponthatárokat - azok a felvételizők, akik ezt nem érik el, csak önköltséges formában kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

Ilyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 445

Emberi erőforrások: 460

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 435

Jogász: 465

Kereskedelem és marketing: 460

Kommunikáció és médiatudomány: 470

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy-, és számvitel: 460

Turizmus-vendéglátás: 465

Üzleti szakoktató: 440

Át kell menni az alkalmassági vizsgán

Egyes képzésekre csak akkor kerülhettek be, ha átmentek az alkalmassági vizsgán - ilyenek például a művészeti vagy sportszakok. Újdonság azonban, hogy az idén már az osztatlan tanárképzésekre jelentkezőknek is bizonyítaniuk kell felkészültségüket: ha nem sikerül a vizsgájuk, nem kezdhetik meg tanulmányaikat, hiába van elég felvételi pontjuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.