Ezek a diákok biztosan nem tanulhatnak tovább az egyetemeken

Szakirányú alapszakos diploma, nyelvvizsga, felvételi - ezek nélkül nem juthattok be mesterképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a mesterszakos felvételiről.

  • Eduline
MTI / Vajda János

Az legfontosabb feltétel a legalább alapszakos diploma. Azt, hogy egy adott alapképzés elvégzése után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégezni.

Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben az esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani (a hivatalos papírokat erről általában a szóbeli felvételin kell leadni), a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni.

A kommunikáció és médiatudomány mesterszakon például teljes kreditértékkel beszámítható a kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint főiskolai szintű kommunikáció szak. Akik nem ezekre a szakokra jártak, azok számára a bekerülés feltetéle legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret - vagyis az alapszakon legalább ekkora kreditértékű tantárgyakat kell választani.

A mesterképzésre való bekerülés feltétele a középfokú komplex nyelvvizsga is. Bár a nyelvvizsga megléte az alapszakos diploma kiadásának feltétele is, a tanszékek kérhetnek szaknyelvi vizsgát is, vagy azt, hogy egy meghatározott nyelvből szerezzetek bizonyítványt. 2016-ig intézményi vizsgával válthatják ki a nyelvvizsga-kötelezettséget azok a hallgatók, akik legalább három éve a bizonyítvány hiánya miatt nem tudják átvenni a diplomájukat: erről itt olvashattok.

50 pont alatt senkit sem vesznek fel

A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimumponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebbet gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.