Szakirányú alapszakos diploma, nyelvvizsga, felvételi - ezek nélkül nem juthattok be mesterképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a mesterszakos felvételiről.
Az legfontosabb feltétel a legalább alapszakos diploma. Azt, hogy egy adott alapképzés elvégzése után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégezni.
Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben az esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani (a hivatalos papírokat erről általában a szóbeli felvételin kell leadni), a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni.
A kommunikáció és médiatudomány mesterszakon például teljes kreditértékkel beszámítható a kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint főiskolai szintű kommunikáció szak. Akik nem ezekre a szakokra jártak, azok számára a bekerülés feltetéle legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret - vagyis az alapszakon legalább ekkora kreditértékű tantárgyakat kell választani.
| Minden a mesterszakos felvételiről |
A mesterképzésre való bekerülés feltétele a középfokú komplex nyelvvizsga is. Bár a nyelvvizsga megléte az alapszakos diploma kiadásának feltétele is, a tanszékek kérhetnek szaknyelvi vizsgát is, vagy azt, hogy egy meghatározott nyelvből szerezzetek bizonyítványt. 2016-ig intézményi vizsgával válthatják ki a nyelvvizsga-kötelezettséget azok a hallgatók, akik legalább három éve a bizonyítvány hiánya miatt nem tudják átvenni a diplomájukat: erről itt olvashattok.
50 pont alatt senkit sem vesznek fel
A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimumponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebbet gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
