Szakirányú alapszakos diploma, nyelvvizsga, felvételi - ezek nélkül nem juthattok be mesterképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a mesterszakos felvételiről.
Az legfontosabb feltétel a legalább alapszakos diploma. Azt, hogy egy adott alapképzés elvégzése után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégezni.
Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben az esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani (a hivatalos papírokat erről általában a szóbeli felvételin kell leadni), a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni.
A kommunikáció és médiatudomány mesterszakon például teljes kreditértékkel beszámítható a kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak, valamint főiskolai szintű kommunikáció szak. Akik nem ezekre a szakokra jártak, azok számára a bekerülés feltetéle legalább 30 kredit értékű társadalomtudományi, kommunikáció- és médiatudományi ismeret - vagyis az alapszakon legalább ekkora kreditértékű tantárgyakat kell választani.
| Minden a mesterszakos felvételiről |
A mesterképzésre való bekerülés feltétele a középfokú komplex nyelvvizsga is. Bár a nyelvvizsga megléte az alapszakos diploma kiadásának feltétele is, a tanszékek kérhetnek szaknyelvi vizsgát is, vagy azt, hogy egy meghatározott nyelvből szerezzetek bizonyítványt. 2016-ig intézményi vizsgával válthatják ki a nyelvvizsga-kötelezettséget azok a hallgatók, akik legalább három éve a bizonyítvány hiánya miatt nem tudják átvenni a diplomájukat: erről itt olvashattok.
50 pont alatt senkit sem vesznek fel
A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimumponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebbet gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
