Jön a szigor: így változik meg az érettségi szabálya

Szigorították az előrehozott és az emelt szintű érettségi szabályait, kötelező az önkénteskedés és a szakmai érettségi. Összegyűjtöttük, miben változott és változik az elkövetkezendő években az érettségi.

  • Eduline
Túry Gergely

Szigorították az előrehozott érettségi szabályait

2014-től csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgákat tenni, illetve akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Kivétel ez alól, ha valamelyik tárgyból már korábban középszintű előrehozott érettségit tettetek, ilyenkor ősszel és tavasszal is jelentkezhettek szintemelő vizsgára - pótló és javító vizsgát viszont csak a rendes érettségi időszakban tehettek. Változtak az érettségi szabályai: több ezren járnak rosszul.

Több érettségi tárgy is megszűnt

A 2013/2014-es tanév májusi vizsgaidőszakától utazás és turizmusból csak az öt vizsgatárgyon felül, szabadon választott tárgyként lehet érettségizni. Emellett megszűnt négy érettségi tárgy: az ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, a hangtani és akusztikai ismeretek és a hangkultúra. Akkreditált érettségi tárgyakból a 2014/2015-ös tanév őszi vizsgaidőszakában lehet utoljára érettségizni. Pszichológiából viszont a 2014/2015-ös tanév májusi vizsgaidőszakában lehet először - választható közismereti tárgyként - érettségizni. A 2014-es őszi érettségi időszakban lehetett utoljára vizsgázni a középiskolák által akkreditált érettségi tárgyakból is, mint amilyen az angol irodalom, a környezettan, a mikrobiológia, az épületgépészet, a csillagászat, a gépírás, vagy a tánc- és mozgásművészet.

Kevesebb tárgyból lehet emeltezni

Emeltezni csak azokból a tantárgyakból lehet, amelynek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontszámot számolnak, és létezik belőle emelt szintű vizsga. Az emelt szinten választható érettségi tárgyak listáját minden évben közli az Oktatási Hivatal. Ilyen lesz a 2015-ös felvételi - a legfontosabb változások.

Kötelező szakmai vizsgatárgyak

2017-re vezetik be, hogy a szakközépiskolásoknak mindenképpen érettségizniük kell a szakmai tárgyból. Erre természetesen ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden választható érettségi tárgyra, tehát csak abból a tárgyból vizsgázhattok, amelyet legalább két éven keresztül tanultatok és amelyből az iskola követelményei szerint megfeleltetek.

Kötelező közösségi munkához kötik az érettségit

A 2016. január 1. után érettségiző középiskolásoknak kötelező ötven óra közösségi szolgálatot elvégezniük ahhoz, hogy megkaphassák az érettségi bizonyítványukat. Az ötven órát három év alatt, 9-11. osztályban kell teljesíteni a tanítási időszakban, esetleg "tömbösítve" a nyári szünetben. A szolgálatot az iskolában vagy egy megfelelő fogadószervezetnél végezhetitek el, ezek közül a Közösségi Szolgálat Portálon válogathattok. Ez vár a felvételizőkre a következő években - mi az, amit már most tudunk?

Szigorúbb idegen nyelvi érettségi

Idegen nyelvi érettségin, az íráskészséget mérő feladatokban jobban kell figyelni a fogalmazások hosszára. Ezentúl pontlevonás jár, ha a szöveg jelentősen hosszabb vagy rövidebb a megadott intervellumnál.

Változott a kettes ponthatára

2012 októberében emelték a kettes ponthatárát. A vizsga egészén legalább 25 százalékot, de külön az írásbelin és a szóbelin is minimum 12-12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy ne bukjatok meg. Középszinten a hármashoz 40 százalék, a négyeshez 60 százalék, az ötöshöz pedig 80 százalék szükséges, emelt szinten már elég 33 százalékot elérnetek, hogy megkapjátok a hármast, 47 százalékot a négyeshez, és 60 százalékot az ötöshöz. Szigor vár a diákokra 2015-ben: egyre több vizsga, nehezebb lesz a felvételi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Valótlanul közöltük, hogy jövőre vezetik be azt a szabályt, mely szerint a szakközépiskolásoknak mindenképpen választaniuk kell egy szakmai vizsgatárgyat az érettségin, amelyre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint minden választható érettségi tárgyra, vagyis csak abból vizsgázhatnak, amelyet legalább két éven keresztül tanultak a diákok.

A fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint 2017-től lesz kötelező a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból az érettségi vizsga. Továbbá az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. Korm. rendelet a tanulói jogviszonyban lévő, érettségi bizonyítvánnyal még nem rendelkező vizsgázók esetén az adott iskola helyi tantervében a jelentkező számára meghatározott követelmények teljesítéséhez köti azt, hogy egy adott tanuló egy adott vizsgatárgyból jelentkezhet-e érettségi vizsgára.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.