Érettségi: több diákot hozott kínos helyzetbe az atlaszok körüli mizéria

Az érettségi reggeléig nem jutott el mindenkihez az a rendelet, amely a történelmi atlaszok használatát szabályozta az idei vizsgára. Volt, ahol a diákok egy számukra teljesen ismeretlen atlaszt kaptak a vizsga előtt percekkel.

  • Eduline

A középszintű történelemérettségi hivatalos megoldását itt találjátok meg, az emelt szintűét pedig itt.

Túry Gergely

A nem hivatalos megoldások.

Úgy tűnik, későn jött a Történelemtanárok Egyletének figyelmeztetése a töriatlaszokkal kapcsolatban, mert több diáktól is úgy hallottuk, teljes volt a káosz a segédeszköz körül.

Update: legfrissebb cikkünk a témában:

Legkevésbé a diákok számítanak - miért volt zűrzavar a történelmi atlaszok miatt az érettségin?

"Az oktatási kormányzatnak a kiadók több évtizede használt kiadványai elleni harcában szemmel láthatólag a legkevésbé a diákok számítanak" - nyilatkozta az eduline-nak Hidas Gábor, a Cartographia Tankönykiadó Kft. társadalomtudományi szakértője arról, hogy több iskola történelemérettségijén zavart okozott a történelmi atlaszok körüli mizéria.

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-a szerint „a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Emelt szintű történelem érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Milyen töriatlaszt használhattok holnap? Pórul járhattok, ha rossz példányt visztek a vizsgára

Kicsit megtévesztő lehet a rendelet, sokan pórul járhatnak, ha nem figyelnek. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-a szerint „a 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016.

Tehát bár idén még engedte a rendelet a magánkiadók atlaszait, de mint látható, nem mindet, csak a 2015/16-os tankönyvjegyzékben szereplőket. Ez azonban sok helyen gondot okozhatott, ugyanis a diákok egy része régebbi kiadású atlaszt használt, és sok iskola könyvtárában is csak ilyenek megtalálhatók.

Az elterjedt atlaszok közül a Cartographia Tankönyvkiadó a CR-0008 és CR-0080 kódszámú atlaszának használatát nem engedte meg meg a rendelet, és ez - mint kiderült - okozott kínos meglepetést.

Egyes panaszok szerint ugyanis a rendeleti kitétel nem jutott el minden érintett diákokhoz, sőt, még tanáraikhoz sem minden esetben. Egyik olvasónk például arra panaszkodott, hogy csak ma reggel szembesültek vele, hogy a náluk lévő atlaszt nem használhatják, helyette az iskola birtokában lévő, állami kiadású, számukra teljesen ismeretlen atlaszt forgathatták a vizsga alatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.