"Ötven óra túl kevés" - ezt gondoljátok a közösségi munkához kötött érettségiről

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi...

  • Eduline
2015-től csak az érettségizhet, aki legalább 50 óra közösségi munkát végzett
Fazekas István

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek - emlékeztette a diákokat tanév eleji kiadványában az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A hírre több olvasónk reagált Facebook-oldalunkon és itt, kommentben. Ezek közül válogattunk.

50 órába nem fogtok belehalni. Szakközépben amúgy is van szakmai gyakorlat, amit pl. nálunk nyáron kellett elvégezni, 90 akárhány óra volt összesen. Tuti a többi suliban is van ilyen.

Én sem hiszem, hogy ezzel az ötven órával szemléletbeli változást lehetne elérni. Ettől biztos nem becsülik jobban a munkát, ez mindenki számára egy utálatos kötelesség kipipálása lesz. Lehet az ellenkezőjét gondolni az államtitkárságon, csak marha naiv.

Barackszedés

KISZ táborban :)

Kiváló ötlet, csak keveslem: évi 50 óra lenne a minimum, és sokkal fontosabbnak tartom bármelyik tantárgynál ezt. Csak ésszel kellene bevezetni, fel kell készíteni erre az iskolákat, és olyan projekteket megvalósítani, ami hasznos a társadalomnak, hasznos a diáknak, és közben jól is érzi magát. Amúgy én azt is csinálnám, hogy ha a kötelező megvan, de pluszt vállal, arra plusz felvételi pontszámot adnék!

Nemrég jöttem ki Németországba, itt a 14-21 éves fiatalok a vöröskeresztnél vállalnak önkéntes tevékenységet: idősek szállítása, bevásárlás és ebédhordás a beteg időseknek, szabadtéri rendezvényeken az idősek kiszolgálása étellel-itallal (persze nem kocsmahangulat van). Szombatonként a későig nyitva tartó üzletekben pénztároskodnak, árut töltenek fel. Mintha azt látnám, hogy alapvető a segítésre nevelés; közügyileg is.

Ez komoly?

Mert ha komoly, akkor bizony baj lesz belőle!
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.