"Ötven óra túl kevés" - ezt gondoljátok a közösségi munkához kötött érettségiről

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi...

  • Eduline
2015-től csak az érettségizhet, aki legalább 50 óra közösségi munkát végzett
Fazekas István

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek - emlékeztette a diákokat tanév eleji kiadványában az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A hírre több olvasónk reagált Facebook-oldalunkon és itt, kommentben. Ezek közül válogattunk.

50 órába nem fogtok belehalni. Szakközépben amúgy is van szakmai gyakorlat, amit pl. nálunk nyáron kellett elvégezni, 90 akárhány óra volt összesen. Tuti a többi suliban is van ilyen.

Én sem hiszem, hogy ezzel az ötven órával szemléletbeli változást lehetne elérni. Ettől biztos nem becsülik jobban a munkát, ez mindenki számára egy utálatos kötelesség kipipálása lesz. Lehet az ellenkezőjét gondolni az államtitkárságon, csak marha naiv.

Barackszedés

KISZ táborban :)

Kiváló ötlet, csak keveslem: évi 50 óra lenne a minimum, és sokkal fontosabbnak tartom bármelyik tantárgynál ezt. Csak ésszel kellene bevezetni, fel kell készíteni erre az iskolákat, és olyan projekteket megvalósítani, ami hasznos a társadalomnak, hasznos a diáknak, és közben jól is érzi magát. Amúgy én azt is csinálnám, hogy ha a kötelező megvan, de pluszt vállal, arra plusz felvételi pontszámot adnék!

Nemrég jöttem ki Németországba, itt a 14-21 éves fiatalok a vöröskeresztnél vállalnak önkéntes tevékenységet: idősek szállítása, bevásárlás és ebédhordás a beteg időseknek, szabadtéri rendezvényeken az idősek kiszolgálása étellel-itallal (persze nem kocsmahangulat van). Szombatonként a későig nyitva tartó üzletekben pénztároskodnak, árut töltenek fel. Mintha azt látnám, hogy alapvető a segítésre nevelés; közügyileg is.

Ez komoly?

Mert ha komoly, akkor bizony baj lesz belőle!
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.