"Ötven óra túl kevés" - ezt gondoljátok a közösségi munkához kötött érettségiről

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi...

  • Eduline
2015-től csak az érettségizhet, aki legalább 50 óra közösségi munkát végzett
Fazekas István

A 2016-ban érettségizők csak akkor kezdhetik meg az írásbeli és szóbeli vizsgákat, ha legalább 50 óra közösségi munkát végeznek - emlékeztette a diákokat tanév eleji kiadványában az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A hírre több olvasónk reagált Facebook-oldalunkon és itt, kommentben. Ezek közül válogattunk.

50 órába nem fogtok belehalni. Szakközépben amúgy is van szakmai gyakorlat, amit pl. nálunk nyáron kellett elvégezni, 90 akárhány óra volt összesen. Tuti a többi suliban is van ilyen.

Én sem hiszem, hogy ezzel az ötven órával szemléletbeli változást lehetne elérni. Ettől biztos nem becsülik jobban a munkát, ez mindenki számára egy utálatos kötelesség kipipálása lesz. Lehet az ellenkezőjét gondolni az államtitkárságon, csak marha naiv.

Barackszedés

KISZ táborban :)

Kiváló ötlet, csak keveslem: évi 50 óra lenne a minimum, és sokkal fontosabbnak tartom bármelyik tantárgynál ezt. Csak ésszel kellene bevezetni, fel kell készíteni erre az iskolákat, és olyan projekteket megvalósítani, ami hasznos a társadalomnak, hasznos a diáknak, és közben jól is érzi magát. Amúgy én azt is csinálnám, hogy ha a kötelező megvan, de pluszt vállal, arra plusz felvételi pontszámot adnék!

Nemrég jöttem ki Németországba, itt a 14-21 éves fiatalok a vöröskeresztnél vállalnak önkéntes tevékenységet: idősek szállítása, bevásárlás és ebédhordás a beteg időseknek, szabadtéri rendezvényeken az idősek kiszolgálása étellel-itallal (persze nem kocsmahangulat van). Szombatonként a későig nyitva tartó üzletekben pénztároskodnak, árut töltenek fel. Mintha azt látnám, hogy alapvető a segítésre nevelés; közügyileg is.

Ez komoly?

Mert ha komoly, akkor bizony baj lesz belőle!
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.