Érettségi 2012: a legnépszerűbb tantárgyak, és amit csak egy diák választott

Néhány nap múlva kezdődik a 2012-es tavaszi érettségi: utánajártunk, melyik tantárgyból vizsgáznak a legtöbben, és melyikre jelentkezett a legkevesebb diák.

  • Szabó Fruzsina
Van olyan tantárgy, amelyből csak egy diák érettségizik
Túry Gergely
Május 7-én a magyar nyelv és irodalommal startol a 2012-es tavaszi érettségi: reggel 8-tól 88 100-an vizsgáznak középszinten, a nehezebb, egyben több felvételi pontot jelentő emelt szintet 1550-en választották.

Kedden a matekérettségi jön: a középszintű tesztet 86 229-en, az emelt szintűt 3697-en írják meg. Szerdán a történelem kerül sorra, a középszintű vizsgára 81 639-en, az emelt szintűre 6802-en jelentkeztek. Csütörtök reggel az angol, pénteken a német következik: angolból 58 128-an, németből 23 528-an érettségiznek.

Nyelvi érettségi: portugáltól a szerbig

Az angol és a német után a legnépszerűbb idegen nyelv idén a francia (802 vizsgázó), az olasz (502 vizsgázó), a spanyol (240 vizsgázó) és a latin (389 vizsgázó). Oroszból a tavalyinál jóval kevesebben, mindössze 59-en érettségiznek, lováriból 37, beásból 33, szlovákból 27, japánból 21, románból 24, eszperantóból 13, szerbből 10 diák - tudtuk meg az Oktatási Hivataltól.

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!

A negatív jelentkezői rekordot idén is a holland, a lengyel és a kínai nyelv tartja egy-egy vizsgázóval, de újgörögből is csak ketten, finnből hatan, héberből heten írásbeliznek.

A legnépszerűbb tantárgyak

Az idén érettségizők közül a legtöbben – a kötelező tárgyaktól eltekintve – az informatikát választották (25 614 vizsgázó), a jelentkezői létszám alapján a top tízbe került a földrajz (15 497 vizsgázó), a biológia (10 357 vizsgázó), a testnevelés (7471 vizsgázó), a fizika (4524 vizsgázó), a kémia (3182 vizsgázó), a társadalomismeret (2233 vizsgázó), a rajz és vizuális kultúra (1615 vizsgázó), a kereskedelmi és marketing alapismeretek (1387 vizsgázó) és az elméleti gazdaságtan (1326 vizsgázó).

És amit csak néhányan választottak

A negatív rekorder idén a zenei angol (2 vizsgázó) és a mikrobiológia (3 vizsgázó), de a sajtó és nyilvánosság (19 vizsgázó), az anyanyelvi kommunikáció (9 vizsgázó), a diakónia-ápolástan (14 vizsgázó), az euritmika (6 vizsgázó) és a hangkultúra (11 vizsgázó) szóbelin sem lesznek kígyózó sorok.

A legkevesebb érettségizőt vonzó tárgyak között van a judaisztika (24 vizsgázó), a hangtani és akusztikai ismeretek (30 vizsgázó), a művészettörténettel nem azonos művészetek története (43 vizsgázó), a pszichológia (67 vizsgázó), a tánc- és mozgásművészet (9 vizsgázó), valamint a vegyipari ismeretek (6 vizsgázó) és a szociális gondoskodás diakóniai megközelítésben elnevezésű vizsgatárgy is, utóbbit négyen választották.

Szűkítené a választható tantárgyak számát az oktatási államtitkárság

A kormányzati honlapon két hete nyilvánosságra hozott javaslat szerint a 2013/2014-es tanévtől a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni.

2014 májusától utazás és turizmusból csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni. Törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat. Hogyan változnak az érettségi szabályai 2013-tól és 2014-től? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.