Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Néhány nap múlva kezdődik a 2012-es tavaszi érettségi: utánajártunk, melyik tantárgyból vizsgáznak a legtöbben, és melyikre jelentkezett a legkevesebb diák.

Május 7-én a magyar nyelv és irodalommal startol a 2012-es tavaszi érettségi: reggel 8-tól 88 100-an vizsgáznak középszinten, a nehezebb, egyben
több felvételi pontot jelentő emelt szintet
1550-en választották.
Kedden a matekérettségi jön: a középszintű tesztet 86 229-en, az emelt szintűt 3697-en írják meg. Szerdán a történelem kerül sorra, a középszintű vizsgára 81 639-en, az emelt szintűre 6802-en jelentkeztek. Csütörtök reggel az angol, pénteken a német következik: angolból 58 128-an, németből 23 528-an érettségiznek.
Nyelvi érettségi: portugáltól a szerbig
Az angol és a német után a legnépszerűbb idegen nyelv idén a francia (802 vizsgázó), az olasz (502 vizsgázó), a spanyol (240 vizsgázó) és a latin (389 vizsgázó). Oroszból a tavalyinál jóval kevesebben, mindössze 59-en érettségiznek, lováriból 37, beásból 33, szlovákból 27, japánból 21, románból 24, eszperantóból 13, szerbből 10 diák - tudtuk meg az Oktatási Hivataltól.
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz! |
A negatív jelentkezői rekordot idén is a holland, a lengyel és a kínai nyelv tartja egy-egy vizsgázóval, de újgörögből is csak ketten, finnből hatan, héberből heten írásbeliznek.
A legnépszerűbb tantárgyak
Az idén érettségizők közül a legtöbben – a kötelező tárgyaktól eltekintve – az informatikát választották (25 614 vizsgázó), a jelentkezői létszám alapján a top tízbe került a földrajz (15 497 vizsgázó), a biológia (10 357 vizsgázó), a testnevelés (7471 vizsgázó), a fizika (4524 vizsgázó), a kémia (3182 vizsgázó), a társadalomismeret (2233 vizsgázó), a rajz és vizuális kultúra (1615 vizsgázó), a kereskedelmi és marketing alapismeretek (1387 vizsgázó) és az elméleti gazdaságtan (1326 vizsgázó).
És amit csak néhányan választottak
A negatív rekorder idén a zenei angol (2 vizsgázó) és a mikrobiológia (3 vizsgázó), de a sajtó és nyilvánosság (19 vizsgázó), az anyanyelvi kommunikáció (9 vizsgázó), a diakónia-ápolástan (14 vizsgázó), az euritmika (6 vizsgázó) és a hangkultúra (11 vizsgázó) szóbelin sem lesznek kígyózó sorok.
A legkevesebb érettségizőt vonzó tárgyak között van a judaisztika (24 vizsgázó), a hangtani és akusztikai ismeretek (30 vizsgázó), a művészettörténettel nem azonos művészetek története (43 vizsgázó), a pszichológia (67 vizsgázó), a tánc- és mozgásművészet (9 vizsgázó), valamint a vegyipari ismeretek (6 vizsgázó) és a szociális gondoskodás diakóniai megközelítésben elnevezésű vizsgatárgy is, utóbbit négyen választották.
| Szűkítené a választható tantárgyak számát az oktatási államtitkárság |
A kormányzati honlapon két hete nyilvánosságra hozott javaslat szerint a 2013/2014-es tanévtől a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni. 2014 májusától utazás és turizmusból csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni. Törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat. Hogyan változnak az érettségi szabályai 2013-tól és 2014-től? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).