Érettségi 2012: a legnépszerűbb tantárgyak, és amit csak egy diák választott

Néhány nap múlva kezdődik a 2012-es tavaszi érettségi: utánajártunk, melyik tantárgyból vizsgáznak a legtöbben, és melyikre jelentkezett a legkevesebb diák.

  • Szabó Fruzsina
Van olyan tantárgy, amelyből csak egy diák érettségizik
Túry Gergely
Május 7-én a magyar nyelv és irodalommal startol a 2012-es tavaszi érettségi: reggel 8-tól 88 100-an vizsgáznak középszinten, a nehezebb, egyben több felvételi pontot jelentő emelt szintet 1550-en választották.

Kedden a matekérettségi jön: a középszintű tesztet 86 229-en, az emelt szintűt 3697-en írják meg. Szerdán a történelem kerül sorra, a középszintű vizsgára 81 639-en, az emelt szintűre 6802-en jelentkeztek. Csütörtök reggel az angol, pénteken a német következik: angolból 58 128-an, németből 23 528-an érettségiznek.

Nyelvi érettségi: portugáltól a szerbig

Az angol és a német után a legnépszerűbb idegen nyelv idén a francia (802 vizsgázó), az olasz (502 vizsgázó), a spanyol (240 vizsgázó) és a latin (389 vizsgázó). Oroszból a tavalyinál jóval kevesebben, mindössze 59-en érettségiznek, lováriból 37, beásból 33, szlovákból 27, japánból 21, románból 24, eszperantóból 13, szerbből 10 diák - tudtuk meg az Oktatási Hivataltól.

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!

A negatív jelentkezői rekordot idén is a holland, a lengyel és a kínai nyelv tartja egy-egy vizsgázóval, de újgörögből is csak ketten, finnből hatan, héberből heten írásbeliznek.

A legnépszerűbb tantárgyak

Az idén érettségizők közül a legtöbben – a kötelező tárgyaktól eltekintve – az informatikát választották (25 614 vizsgázó), a jelentkezői létszám alapján a top tízbe került a földrajz (15 497 vizsgázó), a biológia (10 357 vizsgázó), a testnevelés (7471 vizsgázó), a fizika (4524 vizsgázó), a kémia (3182 vizsgázó), a társadalomismeret (2233 vizsgázó), a rajz és vizuális kultúra (1615 vizsgázó), a kereskedelmi és marketing alapismeretek (1387 vizsgázó) és az elméleti gazdaságtan (1326 vizsgázó).

És amit csak néhányan választottak

A negatív rekorder idén a zenei angol (2 vizsgázó) és a mikrobiológia (3 vizsgázó), de a sajtó és nyilvánosság (19 vizsgázó), az anyanyelvi kommunikáció (9 vizsgázó), a diakónia-ápolástan (14 vizsgázó), az euritmika (6 vizsgázó) és a hangkultúra (11 vizsgázó) szóbelin sem lesznek kígyózó sorok.

A legkevesebb érettségizőt vonzó tárgyak között van a judaisztika (24 vizsgázó), a hangtani és akusztikai ismeretek (30 vizsgázó), a művészettörténettel nem azonos művészetek története (43 vizsgázó), a pszichológia (67 vizsgázó), a tánc- és mozgásművészet (9 vizsgázó), valamint a vegyipari ismeretek (6 vizsgázó) és a szociális gondoskodás diakóniai megközelítésben elnevezésű vizsgatárgy is, utóbbit négyen választották.

Szűkítené a választható tantárgyak számát az oktatási államtitkárság

A kormányzati honlapon két hete nyilvánosságra hozott javaslat szerint a 2013/2014-es tanévtől a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni.

2014 májusától utazás és turizmusból csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni. Törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat. Hogyan változnak az érettségi szabályai 2013-tól és 2014-től? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.