Ilyenek lesznek az idei felvételi ponthatárok? Hány pont kell a legnépszerűbb műszaki szakokhoz?

Évek óta a gépészmérnöki a legnépszerűbb mérnökszak. Vajon mennyi pont kellett tavaly ahhoz, hogy valaki ezen a képzésen folytathassa tanulmányait?

  • Eduline

Táblázatba foglaltuk nektek a népszerűbb műszaki szakok tavalyi ponthatárait.

A tendencia jól látható: aki a BME-re jelentkezik, annak általában magasabb pontszámra van szüksége, mint a többi intézménybe jelentkezőknek.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

gépészmérnöki

BME: 380KF: 280ME: 280

műszaki menedzser

BME: 332SZTE: 321PE: 320

villamosmérnöki

BME: 350ME: 285ÓE: 280

közlekedésmérnöki

BME: 330NYE: 297SZE: 280

járműmérnöki

BME: 330SZE: 280ME: 281

mechatronikai mérnöki

BME: 458ÓE (magyar): 280SZE: 282

építőmérnöki

BME: 330PTE: 282SZE: 280

biomérnöki

BME: 401DE: 280SZTE: 280

környezetmérnöki

BME: 343ME: 282SZTE: 281

logisztikai mérnöki

BME: 332ME: 282SZE: 280

Ezekre a bölcsészeti szakokra lesz a legnehezebb bekerülni idén

Megnéztük, hogyan alakultak tavaly a ponthatárok a bölcsészettudományi szakokon. A bölcsészeti szakok tavalyi ponthatárai alapján feltehetően idén is pszichológiára lesz a legnehezebb bekerülni. A tavalyi évben az ELTE-re anglsiztika és szabad bölcsészet szakra sem lehetett bekerülni 400 pont alatt. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogyan alakultak a ponthatárok 2016-ban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.