Matekérettségi: hány ponttól van meg a kettes, mikor lehet szóbelizni?

Ha az lenne a matekérettségi után a legelső gondolatotok, hogy mi van, ha nincs meg a kettes, akkor ezt a cikket kell elolvasnotok.

  • Eduline
Mónus Márton

A matematika minden évben kivétel, hiszen ha nem buktok meg, nem kell szóbelizni. Így középszinten összesen 100 pontot szerezhettek, amiből összesen 25 pont kell a ketteshez. Ha ennyit nem sikerült elérni, de legalább 12 pontot igen, úgy a szóbelin van lehetőség a javításra.

A kettes alsó határa 25 százalék, ezt úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek.

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A matekérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, az idei érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Egy kis ízelítő képekben a matematikaérettségiről.

Megkezdődött a mai matematikaérettségi!

Az első rész feladatairól itt olvashattok!

Ízelítő az első részből.

A második rész feladatait itt találod.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.