Az irodalom és a nyelvtan után következzenek az emelt szintű érettségi tételek történelemből - csütörtökön indul a 2013-as érettségi szezon második felvonása.
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században
2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) II. Népesség, település, életmód 5. Városfejlődés a középkori Magyarországon 6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 8. Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem) III. Egyén, közösség, társadalom 9. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) 10. Géza és Szent István államszervezői tevékenysége11. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig12. Hunyadi Mátyás uralkodása13. A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés)14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) 15. A holokauszt (egyetemes és magyar történelem)IV. Modern demokráciák működése 16. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között 17. A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között 18. Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere 19. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India)V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) 21. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) 22. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) 23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24. A náci és a bolsevik ideológia VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 25. Az iszlám és az arab hódítás26. Magyar–török küzdelmek és együttélés a XVI–XVII. században 27. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc29. Magyarország a második világháborúban30. A hidegháborúAz emelt szintű tételek címét itt találjátok irodalomból, itt nyelvtanból, videós előkészítőnket pedig itt nézhetitek meg (magyar irodalom, történelem)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
