Emelt szintű érettségi tételek történelemből

Az irodalom és a nyelvtan után következzenek az emelt szintű érettségi tételek történelemből - csütörtökön indul a 2013-as érettségi szezon második felvonása.

Eduline

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században

2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei

3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)

4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

II. Népesség, település, életmód
5. Városfejlődés a középkori Magyarországon

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

8. Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem)

III. Egyén, közösség, társadalom
9. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)

10. Géza és Szent István államszervezői tevékenysége

11. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig

12. Hunyadi Mátyás uralkodása

13. A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés)

14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

15. A holokauszt (egyetemes és magyar történelem)

IV. Modern demokráciák működése
16. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között

17. A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között

18. Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere

19. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India)

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)

21. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század)

22. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem)

23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

24. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
25. Az iszlám és az arab hódítás

26. Magyar–török küzdelmek és együttélés a XVI–XVII. században

27. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései

28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

29. Magyarország a második világháborúban

30. A hidegháború

Az emelt szintű tételek címét itt találjátok irodalomból, itt nyelvtanból, videós előkészítőnket pedig itt nézhetitek meg (magyar irodalom, történelem)

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás

Nem a fizetés az egyetlen probléma: ezt hiányolják leginkább a frissdiplomások a munkahelyükön

A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.

Pályakezdés

Közelegnek a szóbeli érettségik: mutatjuk, mire kell figyelni a vizsgákon

Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.

Szóba került a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálata is Lannert Judit és a PDSZ egyeztetésén

A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.

Közoktatás