Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szinte teljesen megszüntette a jogi és gazdasági képzések állami támogatását a kormány. A csütörtökön nyilvánosságra hozott új keretszámok alapján az egyetemek és főiskolák az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Pedig néhány hete még egy olyan tervezet terjedt a rektorok között, amely a gazdaságtudományi területen „csak” 2500-zal csökkentette volna az államis hallgatók számát.

„Ez tévedés lehet, egy nullával elírták” – így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor az állami ösztöndíjas helyek drasztikus csökkentéséről kérdeztük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en pedig részösztöndíjasként tanulhatnak.
A legnehezebb helyzetbe azok az egyetemek és főiskolák kerülnek, amelyek elsősorban bölcsész-, jogi, társadalomtudományi vagy gazdasági szakokat indítanak. A bölcsészképzések államilag támogatott keretszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal csökkentette a kormány. A legnagyobb csökkenésre a gazdasági szakokon kell felkészülni, 4650-nel tanulhatnak kevesebben állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a 2012-es keretszámokat.
| Megkérdeztük. Nem elírás |
| Miután több rektor hitetlenkedve fogadta a gazdasági és jogi keretszámokról szóló híreket, felhívtuk a Nefmi oktatási államtitkárságát. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem elírásról van szó, korrekt a Hoffmann Rózsa-sajtótájékoztatón kiosztott, a kormány.hu-ról letölthető táblázat. |
„Bezárhatjuk a boltot”
Maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak, azt pedig a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján fogják szétosztani az egyetemek, főiskolák között.
„Nem akarok senkit riogatni, de így bezárhatjuk a boltot” – mondta az eduline-nak az egyik vidéki egyetem tanára, aki szerint „kár volt hónapokig fárasztani a rektorokat az egyeztetésekkel”, ha a végén úgyis a 2011 tavaszán megszellőztetett, „majdnem nulla állami finanszírozás” elve érvényesül majd a képzési területen.
Huszonhét intézmény, 250 hallgató
A 250-es államilag finanszírozott létszámon összesen tizenhárom egyetem és tizennégy főiskola osztozhat – igaz, a főiskolák közül több magán vagy alapítványi fenntartású, amely eleve csak akkor kaphat állami megbízást, ha az „stratégiai szempontból indokolt”. Összehasonlításul: 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen ennyi volt két gazdasági szak elsőéveseinek összlétszáma.
Az idén felvételizők így szinte az esélytelenek nyugalmával indulhatnak neki a pontgyűjtésnek – csak a gazdálkodási és menedzsment szakra több mint 3500-an jelentkeztek 2011-ben.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).