Nem vicc: 95 százalékkal vágták meg az államilag finanszírozott helyeket a gazdasági képzésben

Szinte teljesen megszüntette a jogi és gazdasági képzések állami támogatását a kormány. A csütörtökön nyilvánosságra hozott új keretszámok alapján az egyetemek és főiskolák az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Pedig néhány hete még egy olyan tervezet terjedt a rektorok között, amely a gazdaságtudományi területen „csak” 2500-zal csökkentette volna az államis hallgatók számát.

  • Szabó Fruzsina

„Ez tévedés lehet, egy nullával elírták” – így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor az állami ösztöndíjas helyek drasztikus csökkentéséről kérdeztük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en pedig részösztöndíjasként tanulhatnak.

A legnehezebb helyzetbe azok az egyetemek és főiskolák kerülnek, amelyek elsősorban bölcsész-, jogi, társadalomtudományi vagy gazdasági szakokat indítanak. A bölcsészképzések államilag támogatott keretszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal csökkentette a kormány. A legnagyobb csökkenésre a gazdasági szakokon kell felkészülni, 4650-nel tanulhatnak kevesebben állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a 2012-es keretszámokat.

Megkérdeztük. Nem elírás
Miután több rektor hitetlenkedve fogadta a gazdasági és jogi keretszámokról szóló híreket, felhívtuk a Nefmi oktatási államtitkárságát. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem elírásról van szó, korrekt a Hoffmann Rózsa-sajtótájékoztatón kiosztott, a kormány.hu-ról letölthető táblázat.

„Bezárhatjuk a boltot”

Maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak, azt pedig a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján fogják szétosztani az egyetemek, főiskolák között.

„Nem akarok senkit riogatni, de így bezárhatjuk a boltot” – mondta az eduline-nak az egyik vidéki egyetem tanára, aki szerint „kár volt hónapokig fárasztani a rektorokat az egyeztetésekkel”, ha a végén úgyis a 2011 tavaszán megszellőztetett, „majdnem nulla állami finanszírozás” elve érvényesül majd a képzési területen.

Huszonhét intézmény, 250 hallgató

A 250-es államilag finanszírozott létszámon összesen tizenhárom egyetem és tizennégy főiskola osztozhat – igaz, a főiskolák közül több magán vagy alapítványi fenntartású, amely eleve csak akkor kaphat állami megbízást, ha az „stratégiai szempontból indokolt”. Összehasonlításul: 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen ennyi volt két gazdasági szak elsőéveseinek összlétszáma.

Az idén felvételizők így szinte az esélytelenek nyugalmával indulhatnak neki a pontgyűjtésnek – csak a gazdálkodási és menedzsment szakra több mint 3500-an jelentkeztek 2011-ben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.