Nem vicc: 95 százalékkal vágták meg az államilag finanszírozott helyeket a gazdasági képzésben

Szinte teljesen megszüntette a jogi és gazdasági képzések állami támogatását a kormány. A csütörtökön nyilvánosságra hozott új keretszámok alapján az egyetemek és főiskolák az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Pedig néhány hete még egy olyan tervezet terjedt a rektorok között, amely a gazdaságtudományi területen „csak” 2500-zal csökkentette volna az államis hallgatók számát.

  • Szabó Fruzsina

„Ez tévedés lehet, egy nullával elírták” – így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor az állami ösztöndíjas helyek drasztikus csökkentéséről kérdeztük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en pedig részösztöndíjasként tanulhatnak.

A legnehezebb helyzetbe azok az egyetemek és főiskolák kerülnek, amelyek elsősorban bölcsész-, jogi, társadalomtudományi vagy gazdasági szakokat indítanak. A bölcsészképzések államilag támogatott keretszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal csökkentette a kormány. A legnagyobb csökkenésre a gazdasági szakokon kell felkészülni, 4650-nel tanulhatnak kevesebben állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a 2012-es keretszámokat.

Megkérdeztük. Nem elírás
Miután több rektor hitetlenkedve fogadta a gazdasági és jogi keretszámokról szóló híreket, felhívtuk a Nefmi oktatási államtitkárságát. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem elírásról van szó, korrekt a Hoffmann Rózsa-sajtótájékoztatón kiosztott, a kormány.hu-ról letölthető táblázat.

„Bezárhatjuk a boltot”

Maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak, azt pedig a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján fogják szétosztani az egyetemek, főiskolák között.

„Nem akarok senkit riogatni, de így bezárhatjuk a boltot” – mondta az eduline-nak az egyik vidéki egyetem tanára, aki szerint „kár volt hónapokig fárasztani a rektorokat az egyeztetésekkel”, ha a végén úgyis a 2011 tavaszán megszellőztetett, „majdnem nulla állami finanszírozás” elve érvényesül majd a képzési területen.

Huszonhét intézmény, 250 hallgató

A 250-es államilag finanszírozott létszámon összesen tizenhárom egyetem és tizennégy főiskola osztozhat – igaz, a főiskolák közül több magán vagy alapítványi fenntartású, amely eleve csak akkor kaphat állami megbízást, ha az „stratégiai szempontból indokolt”. Összehasonlításul: 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen ennyi volt két gazdasági szak elsőéveseinek összlétszáma.

Az idén felvételizők így szinte az esélytelenek nyugalmával indulhatnak neki a pontgyűjtésnek – csak a gazdálkodási és menedzsment szakra több mint 3500-an jelentkeztek 2011-ben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.