Szinte teljesen megszüntette a jogi és gazdasági képzések állami támogatását a kormány. A csütörtökön nyilvánosságra hozott új keretszámok alapján az egyetemek és főiskolák az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Pedig néhány hete még egy olyan tervezet terjedt a rektorok között, amely a gazdaságtudományi területen „csak” 2500-zal csökkentette volna az államis hallgatók számát.
„Ez tévedés lehet, egy nullával elírták” – így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor az állami ösztöndíjas helyek drasztikus csökkentéséről kérdeztük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en pedig részösztöndíjasként tanulhatnak.
A legnehezebb helyzetbe azok az egyetemek és főiskolák kerülnek, amelyek elsősorban bölcsész-, jogi, társadalomtudományi vagy gazdasági szakokat indítanak. A bölcsészképzések államilag támogatott keretszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal csökkentette a kormány. A legnagyobb csökkenésre a gazdasági szakokon kell felkészülni, 4650-nel tanulhatnak kevesebben állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a 2012-es keretszámokat.
| Megkérdeztük. Nem elírás |
| Miután több rektor hitetlenkedve fogadta a gazdasági és jogi keretszámokról szóló híreket, felhívtuk a Nefmi oktatási államtitkárságát. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem elírásról van szó, korrekt a Hoffmann Rózsa-sajtótájékoztatón kiosztott, a kormány.hu-ról letölthető táblázat. |
„Bezárhatjuk a boltot”
Maguk a rektorok is meglepődtek, amikor meglátták a 2012-es keretszámokat, többen azt gondolták, az államtitkárságon elírtak egy nullát, néhány hete ugyanis még egy olyan tervezet keringett az intézményvezetők között, amelyben az szerepelt, hogy a gazdasági képzési területen idén körülbelül kétezer államilag finanszírozott helyet hagynak, azt pedig a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján fogják szétosztani az egyetemek, főiskolák között.
„Nem akarok senkit riogatni, de így bezárhatjuk a boltot” – mondta az eduline-nak az egyik vidéki egyetem tanára, aki szerint „kár volt hónapokig fárasztani a rektorokat az egyeztetésekkel”, ha a végén úgyis a 2011 tavaszán megszellőztetett, „majdnem nulla állami finanszírozás” elve érvényesül majd a képzési területen.
Huszonhét intézmény, 250 hallgató
A 250-es államilag finanszírozott létszámon összesen tizenhárom egyetem és tizennégy főiskola osztozhat – igaz, a főiskolák közül több magán vagy alapítványi fenntartású, amely eleve csak akkor kaphat állami megbízást, ha az „stratégiai szempontból indokolt”. Összehasonlításul: 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen ennyi volt két gazdasági szak elsőéveseinek összlétszáma.
Az idén felvételizők így szinte az esélytelenek nyugalmával indulhatnak neki a pontgyűjtésnek – csak a gazdálkodási és menedzsment szakra több mint 3500-an jelentkeztek 2011-ben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
