Mennyit keresnek a kommunikáció szakosok pályakezdőként?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Harmadik rész: kommunikáció és médiatudomány.

  • Eduline

Fazekas István

2006 óta slágerszaknak számít, a jelentkezők száma alapján összeállított 10-es toplistában évről évre szerepelt. Tavaly mégis lecsúszott a huszonnegyedik helyre, 1900-an jelölték meg.

A jelentkezők negyede jutott be tavaly valamelyik egyetem vagy főiskola kommunikációs képzésére, közülük csupán huszonöten szereztek állami helyet. A kommunikáció szakot az idén tizennégy helyen hirdetik meg, legalább 455 pontot kell szereznetek az ingyenes helyhez. A többi központilag megszabott ponthatárról itt olvashattok.

A kommunikáció és médiatudomány szakon társadalomtudományi ismeretekkel, pszichológiával, szociológiával, politológiával alapozzátok meg a tanulmányaitokat. Jellemzően szervezeti kommunikációt és sajtóismereteket is tanulnak a hallgatók.

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követési rendszer adatai alapján a végzettek a média, a PR, a marketing területén helyezkednek el, sokan újságíróként vagy szerkesztőként, de sajtóreferensi, termékmenedzseri, rendezvényszervezői állást is sokan szereztek. A pozíciókat tartalmazó listát itt nézhetitek meg.

A 2010 óta gyűjtött adatok alapján a friss diplomások nettó 150 ezer forintot keresnek, az országos statisztikák szerint bruttó 166 ezer forintot.

Továbbtanulási lehetőségek

Az alapdiploma megszerzése után folytathatjátok tovább kommunikáció mesterszakon, az országban nyolc intézmény indít ilyen képzést. A BA-diplomával azonban rengeteg művészeti, társadalomtudományi és nyelvi szak közül is válogathattok. A Felvi képzési térképén megnézhetitek, melyik alapszakról érhetőek el a különböző mesterképzések.

A 2014-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.