Mennyit keresnek a kommunikáció szakosok pályakezdőként?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Harmadik rész: kommunikáció és médiatudomány.

  • Eduline

Fazekas István

2006 óta slágerszaknak számít, a jelentkezők száma alapján összeállított 10-es toplistában évről évre szerepelt. Tavaly mégis lecsúszott a huszonnegyedik helyre, 1900-an jelölték meg.

A jelentkezők negyede jutott be tavaly valamelyik egyetem vagy főiskola kommunikációs képzésére, közülük csupán huszonöten szereztek állami helyet. A kommunikáció szakot az idén tizennégy helyen hirdetik meg, legalább 455 pontot kell szereznetek az ingyenes helyhez. A többi központilag megszabott ponthatárról itt olvashattok.

A kommunikáció és médiatudomány szakon társadalomtudományi ismeretekkel, pszichológiával, szociológiával, politológiával alapozzátok meg a tanulmányaitokat. Jellemzően szervezeti kommunikációt és sajtóismereteket is tanulnak a hallgatók.

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követési rendszer adatai alapján a végzettek a média, a PR, a marketing területén helyezkednek el, sokan újságíróként vagy szerkesztőként, de sajtóreferensi, termékmenedzseri, rendezvényszervezői állást is sokan szereztek. A pozíciókat tartalmazó listát itt nézhetitek meg.

A 2010 óta gyűjtött adatok alapján a friss diplomások nettó 150 ezer forintot keresnek, az országos statisztikák szerint bruttó 166 ezer forintot.

Továbbtanulási lehetőségek

Az alapdiploma megszerzése után folytathatjátok tovább kommunikáció mesterszakon, az országban nyolc intézmény indít ilyen képzést. A BA-diplomával azonban rengeteg művészeti, társadalomtudományi és nyelvi szak közül is válogathattok. A Felvi képzési térképén megnézhetitek, melyik alapszakról érhetőek el a különböző mesterképzések.

A 2014-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu