Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Harmadik rész: kommunikáció és médiatudomány.
2006 óta slágerszaknak számít, a jelentkezők száma alapján összeállított 10-es toplistában évről évre szerepelt. Tavaly mégis lecsúszott a huszonnegyedik helyre, 1900-an jelölték meg.
A jelentkezők negyede jutott be tavaly valamelyik egyetem vagy főiskola kommunikációs képzésére, közülük csupán huszonöten szereztek állami helyet. A kommunikáció szakot az idén tizennégy helyen hirdetik meg, legalább 455 pontot kell szereznetek az ingyenes helyhez. A többi központilag megszabott ponthatárról itt olvashattok.
A kommunikáció és médiatudomány szakon társadalomtudományi ismeretekkel, pszichológiával, szociológiával, politológiával alapozzátok meg a tanulmányaitokat. Jellemzően szervezeti kommunikációt és sajtóismereteket is tanulnak a hallgatók.
Elhelyezkedés diploma után
A diplomáspálya-követési rendszer adatai alapján a végzettek a média, a PR, a marketing területén helyezkednek el, sokan újságíróként vagy szerkesztőként, de sajtóreferensi, termékmenedzseri, rendezvényszervezői állást is sokan szereztek. A pozíciókat tartalmazó listát itt nézhetitek meg.
A 2010 óta gyűjtött adatok alapján a friss diplomások nettó 150 ezer forintot keresnek, az országos statisztikák szerint bruttó 166 ezer forintot.
Továbbtanulási lehetőségek
Az alapdiploma megszerzése után folytathatjátok tovább kommunikáció mesterszakon, az országban nyolc intézmény indít ilyen képzést. A BA-diplomával azonban rengeteg művészeti, társadalomtudományi és nyelvi szak közül is válogathattok. A Felvi képzési térképén megnézhetitek, melyik alapszakról érhetőek el a különböző mesterképzések.
A 2014-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
