Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Harmadik rész: kommunikáció és médiatudomány.
2006 óta slágerszaknak számít, a jelentkezők száma alapján összeállított 10-es toplistában évről évre szerepelt. Tavaly mégis lecsúszott a huszonnegyedik helyre, 1900-an jelölték meg.
A jelentkezők negyede jutott be tavaly valamelyik egyetem vagy főiskola kommunikációs képzésére, közülük csupán huszonöten szereztek állami helyet. A kommunikáció szakot az idén tizennégy helyen hirdetik meg, legalább 455 pontot kell szereznetek az ingyenes helyhez. A többi központilag megszabott ponthatárról itt olvashattok.
A kommunikáció és médiatudomány szakon társadalomtudományi ismeretekkel, pszichológiával, szociológiával, politológiával alapozzátok meg a tanulmányaitokat. Jellemzően szervezeti kommunikációt és sajtóismereteket is tanulnak a hallgatók.
Elhelyezkedés diploma után
A diplomáspálya-követési rendszer adatai alapján a végzettek a média, a PR, a marketing területén helyezkednek el, sokan újságíróként vagy szerkesztőként, de sajtóreferensi, termékmenedzseri, rendezvényszervezői állást is sokan szereztek. A pozíciókat tartalmazó listát itt nézhetitek meg.
A 2010 óta gyűjtött adatok alapján a friss diplomások nettó 150 ezer forintot keresnek, az országos statisztikák szerint bruttó 166 ezer forintot.
Továbbtanulási lehetőségek
Az alapdiploma megszerzése után folytathatjátok tovább kommunikáció mesterszakon, az országban nyolc intézmény indít ilyen képzést. A BA-diplomával azonban rengeteg művészeti, társadalomtudományi és nyelvi szak közül is válogathattok. A Felvi képzési térképén megnézhetitek, melyik alapszakról érhetőek el a különböző mesterképzések.
A 2014-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
