Megvannak az első felvételi adatok: 8600-an kerültek be az ELTE-re

8600 felvételiző jutott be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, közülük ötszázan osztatlan tanári képzésen kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől – közölte az eduline-nal az intézmény.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az ELTE négy százalékkal több hallgatót vett fel, mint egy évvel korábban: nyolc karra, 258 alap- és osztatlan szakra, valamint 94 mesterszakra összesen 8600-an jutottak be. Nemcsak a tanári szakokon nőtt az elsőévesek száma – tíz százalékkal több elsőéves lesz a 2014/2015-ös tanévben, mint egy évvel korábban –, hanem a bölcsész- és jogi képzéseken is emelkedett a felvettek száma.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárokról.

Itt van az összes felvételi ponthatár!

„2013-hoz képest országosan 9 százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét a legnépszerűbb intézmény volt a 2014-es felvételi eljárásban. A jelentkezők közül minden ötödik felvételiző (22 828 fő, az összes jelentkező 21,5 százaléka) az ELTE-re adta be jelentkezését, az első helyen pedig 12 988-an (az összes jelentkező 12 százaléka) jelölték meg a tudományegyetem valamely szakját – ez volt az utóbbi öt év legjobb ELTE-s eredménye” – olvasható az egyetem közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.