8600 felvételiző jutott be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, közülük ötszázan osztatlan tanári képzésen kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől – közölte az eduline-nal az intézmény.
Az ELTE négy százalékkal több hallgatót vett fel, mint egy évvel korábban: nyolc karra, 258 alap- és osztatlan szakra, valamint 94 mesterszakra összesen 8600-an jutottak be. Nemcsak a tanári szakokon nőtt az elsőévesek száma – tíz százalékkal több elsőéves lesz a 2014/2015-ös tanévben, mint egy évvel korábban –, hanem a bölcsész- és jogi képzéseken is emelkedett a felvettek száma.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárokról.
Itt van az összes felvételi ponthatár!
„2013-hoz képest országosan 9 százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét a legnépszerűbb intézmény volt a 2014-es felvételi eljárásban. A jelentkezők közül minden ötödik felvételiző (22 828 fő, az összes jelentkező 21,5 százaléka) az ELTE-re adta be jelentkezését, az első helyen pedig 12 988-an (az összes jelentkező 12 százaléka) jelölték meg a tudományegyetem valamely szakját – ez volt az utóbbi öt év legjobb ELTE-s eredménye” – olvasható az egyetem közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
