Megvannak az első felvételi adatok: 8600-an kerültek be az ELTE-re

8600 felvételiző jutott be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, közülük ötszázan osztatlan tanári képzésen kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől – közölte az eduline-nal az intézmény.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az ELTE négy százalékkal több hallgatót vett fel, mint egy évvel korábban: nyolc karra, 258 alap- és osztatlan szakra, valamint 94 mesterszakra összesen 8600-an jutottak be. Nemcsak a tanári szakokon nőtt az elsőévesek száma – tíz százalékkal több elsőéves lesz a 2014/2015-ös tanévben, mint egy évvel korábban –, hanem a bölcsész- és jogi képzéseken is emelkedett a felvettek száma.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárokról.

Itt van az összes felvételi ponthatár!

„2013-hoz képest országosan 9 százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét a legnépszerűbb intézmény volt a 2014-es felvételi eljárásban. A jelentkezők közül minden ötödik felvételiző (22 828 fő, az összes jelentkező 21,5 százaléka) az ELTE-re adta be jelentkezését, az első helyen pedig 12 988-an (az összes jelentkező 12 százaléka) jelölték meg a tudományegyetem valamely szakját – ez volt az utóbbi öt év legjobb ELTE-s eredménye” – olvasható az egyetem közleményében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.