Ilyenek a ponthatárok az ELTE-n: húsz szakhoz kellett 430-nál több pont

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan képzés indul, amelyre 430 pont feletti eredménnyel lehetett csak bekerülni, az alap- és osztatlan képzések 86 százalékán pedig 300 vagy annál magasabb volt a ponthatár. A jelentkezők negyven százaléka került be - közölte az egyetem az eduline-nal.

Bár az ELTE-re bekerülők száma kis mértékben csökkent, az intézménybe arányaiban több hallgató került be az idén, mint 2012-ben: szeptemberben 8200 elsőéves hallgató, az összes felvételiző kilenc százaléka kezdheti meg a tanulmányait.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Legalább 430 pontra volt szükség a pszichológia, a germanisztika, a jogász és a nemzetközi tanulmányok szakon. Bár az idei évben egyes szakokra már alig lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre, magas pontszámmal idén is az ELTE képzéseire jutottak be a legnagyobb arányban - írta az egyetem. Az átlagos ponthatár 346 volt, az osztatlan tanárszakokra átlagosan 354 ponttal lehetett bekerülni.

Mivel első helyen a legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, és jó eredményeket is értek el, önköltséges helyet a korábbi évek 44 százalékos aránya helyett csupán a felvételizők 23 százaléka szerzett. Ezért az egyetem bízik benne, hogy a kormány finanszírozni fogja az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, a valóságos költségeket megtérítve - írták.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.