Ilyenek a ponthatárok az ELTE-n: húsz szakhoz kellett 430-nál több pont

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan képzés indul, amelyre 430 pont feletti eredménnyel lehetett csak bekerülni, az alap- és osztatlan képzések 86 százalékán pedig 300 vagy annál magasabb volt a ponthatár. A jelentkezők negyven százaléka került be - közölte az egyetem az eduline-nal.

Bár az ELTE-re bekerülők száma kis mértékben csökkent, az intézménybe arányaiban több hallgató került be az idén, mint 2012-ben: szeptemberben 8200 elsőéves hallgató, az összes felvételiző kilenc százaléka kezdheti meg a tanulmányait.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Legalább 430 pontra volt szükség a pszichológia, a germanisztika, a jogász és a nemzetközi tanulmányok szakon. Bár az idei évben egyes szakokra már alig lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre, magas pontszámmal idén is az ELTE képzéseire jutottak be a legnagyobb arányban - írta az egyetem. Az átlagos ponthatár 346 volt, az osztatlan tanárszakokra átlagosan 354 ponttal lehetett bekerülni.

Mivel első helyen a legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, és jó eredményeket is értek el, önköltséges helyet a korábbi évek 44 százalékos aránya helyett csupán a felvételizők 23 százaléka szerzett. Ezért az egyetem bízik benne, hogy a kormány finanszírozni fogja az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, a valóságos költségeket megtérítve - írták.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.