Ilyenek a ponthatárok az ELTE-n: húsz szakhoz kellett 430-nál több pont

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A 2013-as felvételin is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkezett a legtöbb diák, az intézményben húsz olyan képzés indul, amelyre 430 pont feletti eredménnyel lehetett csak bekerülni, az alap- és osztatlan képzések 86 százalékán pedig 300 vagy annál magasabb volt a ponthatár. A jelentkezők negyven százaléka került be - közölte az egyetem az eduline-nal.

Bár az ELTE-re bekerülők száma kis mértékben csökkent, az intézménybe arányaiban több hallgató került be az idén, mint 2012-ben: szeptemberben 8200 elsőéves hallgató, az összes felvételiző kilenc százaléka kezdheti meg a tanulmányait.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Legalább 430 pontra volt szükség a pszichológia, a germanisztika, a jogász és a nemzetközi tanulmányok szakon. Bár az idei évben egyes szakokra már alig lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre, magas pontszámmal idén is az ELTE képzéseire jutottak be a legnagyobb arányban - írta az egyetem. Az átlagos ponthatár 346 volt, az osztatlan tanárszakokra átlagosan 354 ponttal lehetett bekerülni.

Mivel első helyen a legtöbben az ELTE-re jelentkeztek, és jó eredményeket is értek el, önköltséges helyet a korábbi évek 44 százalékos aránya helyett csupán a felvételizők 23 százaléka szerzett. Ezért az egyetem bízik benne, hogy a kormány finanszírozni fogja az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, a valóságos költségeket megtérítve - írták.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.