Nyílt levélben fordult Kunhalmi Ágnes MSZP-s elnökségi tag a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK)...
Nyílt levélben fordult Kunhalmi Ágnes MSZP-s elnökségi tag a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökéhez egyebek között annak kapcsán, hogy a 2012/2013-as tanév szerinte a bizonytalan indulási feltételek, a radikális átalakítás, a szférát felkészületlenül ért keretszámok miatt szinte biztos, hogy rengeteg problémával indul majd el.
Mára világossá vált, hogy amit a magyar kormány tesz, az nem átalakítás, nem szerkezetváltás, hanem egészen egyszerűen pénzbehajtás és a szektor kivéreztetése - folytatja Nagy Dávidnak írt, a felsőoktatás helyzetével foglalkozó levelét az ellenzéki politikus.
"Ma, amikor levelemet írom, már csak egy hónapja van az idén érettségizőknek, hogy eldöntsék, melyik intézménybe próbálnak meg felvételt nyerni, ehhez képest alig két hete tudták meg, hogy az egyetemi bejutási küszöb 20 százalékkal emelkedett, az államilag támogatott helyek száma 40 százalékkal csökken. Ugyanakkor továbbra sem tudható, hogy az egyes intézményekben konkrétan hány államilag finanszírozott képzési hely lesz, ahogy az sem, hogy ehhez milyen röghöz kötést, visszafizetési garanciát és ki tudja milyen egyéb szerződéses feltételt követel majd meg az állam" - sorolja Kunhalmi Ágnes.
A HÖOK ebben a helyzetben szerinte kiemelkedően fontos szerepben van, a szervezetet ugyanis a magyar kormány láthatóan tárgyalópartnerként ismeri el.
"A felsőoktatási rendszer és az idei felvételi a káosz felé sodródik. A 2012/2013-as tanév a bizonytalan indulási feltételek, a radikális átalakítás, a szférát felkészületlenül ért keretszámok miatt szinte biztos, hogy nehézkesen, rengeteg problémával indul majd el. A diktátumokkal okozott kár egy generáció számára fogja szorongó, bizonytalan élménnyé tenni az egyetemi felvételit, majd a radikális forráskivonásból szükségszerűen következő egyetemi összeolvadások, elsorvadások, kiszámíthatatlan változások magát a felsőoktatást is" - áll a nyílt levélben.
Kunhalmi Ágnes közli: a következő napokban, hetekben szerinte "mindannyiunknak az a feladata, hogy ezt a durva megpróbáltatást és bizonytalanságot információval, kérdésekkel, a kormányzati szereplők folyamatos felkeresésével megpróbáljuk érthetőbbé, elviselhetőbbé, áttekinthetőbbé tenni".
Hozzáteszi: az idei felvételi időszak után a feladat még nagyobb, minden, az ország jövőjéért, és így a felsőoktatás minőségének javításáért, a tudáshoz való hozzáférés kiszélesítéséért tenni akaró közösségi szereplőnek, érdekvédőnek, közpolitikával foglalkozónak közösen kell megtalálnia a módját, hogy "a következő évek nehéz gazdasági viszonyai között is értelmes, a mai voluntarista módszer helyett párbeszédre, a munkaerő-piaci szereplők, az egyetemi szféra és a jövőbeli hallgatók együttműködésére alapuló felsőoktatási rendszert alkothassunk".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
