Miről álmodnak a 18 évesek? - Nagyítás-fotógaléria

Mit gondolnak a jövőről a végzős középiskolások? Van-e bátorságuk arra a szakra jelentkezni, ami igazán tetszik nekik, vagy az elhelyezkedési esélyek és az államis helyek száma dönt helyettük? Hogyan látják saját esélyeiket négy hónappal az érettségi előtt?

  • Eduline
Juli (18, balra) nem túl bizakodó, "kiborítja az új felsőoktatási törvény". Míg tavaly simán bejutott volna egyetemre, idén - ugyanazzal az eredménnyel - szerinte esélytelen az államis hely. A társadalmi tanulmányok szak érdekli, de az is lehet, hogy az egyetem előtt elvégez egy OKJ-s képzést, vagy külföldre megy önkénteskedni. Heni (18, középen) orvosira felvételizik, de a külföldi tanuláson - filozófiai vagy művészeti képzésen - is gondolkodik. Esztert (18) az animáció, a médiaismeret és a mozgóképkultúra érdekli.
Stiller Ákos
Bálint (17) csak jövőre fog érettségizni, de már idén a-tól z-ig végigböngészte az egyetemek képzéseit - álllítása szerint azért, mert "nagyon fél" az érettségitől és a felvételitől. A programozás érdekli. Grafikus is szívesen lenne, de letett róla, mert "azzal nem lehet elhelyezkedni".
Stiller Ákos
Dorka (18, balra) biológia- és kémiafaktra jár, de nem lesz orvos. "Hogy annyit keressek kezdőként, mint egy eladó a McDonaldsban?". Gyógyszerész szakra jelentkezik, de csak államira, a szülei nem tudják vállalni a tandíjat. Vicát (20) a gazdasági szakok érdeklik, bár úgy hallotta, idén akár 495 is lehet a ponthatár a legnépszerűbb egyetemeken. A B terv a gazdaságinformatika, ott magasabb a keretszám, így könnyebb bekerülni.
Stiller Ákos
Zsolti (18, balra) érettségi után dolgozni kezd, pedig a pszichológia szak is érdekli, de "ott a csillagos ég a ponthatár". Ádám (18, középen) médiaszakra jelentkezne, de elképzelhető, hogy előtte elvégez egy OKJ-s képzést. Bence (18) kihagyja az idei felvételit, inkább egy műszaki OKJ-s tanfolyamot választott, "azzal tudok majd dolgozni". Később, munka mellett szeretné elvégezni az egyetemet.
Stiller Ákos
Richárdot (18) a kommunikáció és a médiatudomány, az andragógia és a mentálhigiénia érdekli - még akkor is, ha ezeken a szakokon alig van államis hely. Vagy valamelyik budapesti egyetemen, vagy Dunaújvárosban tanulna.
Stiller Ákos
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.