Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, tavaly mennyi pont kellett ehhez.
Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire.
Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el. Összesen 16 szak esetében volt szükség 450 pontnál is többre a felvételhez. A szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.
A BME képzéseire több mint 5000 diákot vettek fel tavaly, és szintén valamivel 415 pont fölött volt az átlagpontszám. A felvettek átlagosan 420 körüli pontot szereztek, az általános felvételi eljárás alapján pedig 5019 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly szeptemberben. Az átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.
| Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok. Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat! |
A Corvinusra több mint 3000 diákot vettek fel tavaly. Az évek óta legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsment szakra 447 pontra volt szükség, ami magasabb, mint a központilag meghatározott, kereskedelem és marketingre pedig 449-re. Kommunikáció szakon 460 pontot vártak el a felvételizőktől, ami a központi ponthatárok felett van egy kicsivel.
A Semmelweis Egyetem öt karára közel 2000 diákot vehetett fel tavaly, és 400 pont alatt nem nagyon lehetett bekerülni államis szakokra. Általános orvosi szakra 436 pont, fogorvosira 431, gyógyszerészre 405, gyógytornászra pedig 425 pont kellett.
Fontos ez a nap: este nyolckor kiderül, kik tanulhatnak tovább egyetemen, főiskolán
Ma este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok! A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
