Hány ponttal lehetett 2017-ben bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra és az Semmelweisre?

Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, tavaly mennyi pont kellett ehhez.

  • Eduline
Wikipédia

Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire.

Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el. Összesen 16 szak esetében volt szükség 450 pontnál is többre a felvételhez. A szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latin tanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.

A BME képzéseire több mint 5000 diákot vettek fel tavaly, és szintén valamivel 415 pont fölött volt az átlagpontszám. A felvettek átlagosan 420 körüli pontot szereztek, az általános felvételi eljárás alapján pedig 5019 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tavaly szeptemberben. Az átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.

Várjátok velünk a ponthatárokat!

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat!

A Corvinusra több mint 3000 diákot vettek fel tavaly. Az évek óta legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsment szakra 447 pontra volt szükség, ami magasabb, mint a központilag meghatározott, kereskedelem és marketingre pedig 449-re. Kommunikáció szakon 460 pontot vártak el a felvételizőktől, ami a központi ponthatárok felett van egy kicsivel.

A Semmelweis Egyetem öt karára közel 2000 diákot vehetett fel tavaly, és 400 pont alatt nem nagyon lehetett bekerülni államis szakokra. Általános orvosi szakra 436 pont, fogorvosira 431, gyógyszerészre 405, gyógytornászra pedig 425 pont kellett.

Fontos ez a nap: este nyolckor kiderül, kik tanulhatnak tovább egyetemen, főiskolán

Ma este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok! A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.