Az elmúlt 30 év legrosszabb adata: máshol is elvették a diákok kedvét a felvételitől

Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült ki a római oktatásügyi minisztériumnak a csökkenés okait is kereső felméréséből.

A 2011-ben érettségit szerzett olasz fiataloknak kevesebb mint hatvan százaléka iratkozott be egyetemre. A 2010-2011-es akadémiai évben a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett fiataloknak 64,1 százaléka folytatta tovább tanulmányait egyetemen. 2001-ben az érettségizők hetven százaléka ment egyetemre. 

A római oktatási tárca vizsgálata szerint Itáliában harminc év óta nem volt ilyen alacsony az egyetemet kezdő hallgatók létszáma. A  csökkenő trendet a minisztérium a gazdasági válsággal magyarázta. 

Drága a tandíj, drága a lakbér, drágák a tankönyvek: a családok nem bírják eltartani az egyetemre járó gyermekeiket - hangsúlyozzák az olasz kommentátorok, hozzátéve, hogy a mai válságban már az egyetemi diploma sem garantál biztos munkát. A szegényebb Dél-Olaszországban az egyetemre beiratkozott érettségizettek aránya ötven százalék alatt van. 

"Semmivel sem ösztönzik az egyetemre járást: a családi jövedelem szerint ösztöndíjra jogosult diákoknak csak egyharmada kapja meg a pénzt, a többire nincsen forrás. Az se növeli a hallgatói létszámot, hogy minden karon létszámkorlátozást vezettek be" - hangoztatta Michele Orezzi, az olasz egyetemisták szövetségének országos koordinátora. 

Az újságok emlékeztettek, hogy az Európai Unió célja szerint 2020-ra a tagállamokban a harmincéves diplomások arányának el kellene érnie a negyven százalékot. Olaszország jelenleg alig húsznál tart. A 25-64 év közötti diplomásoknak Olaszországban 72,6 százaléka dolgozik, szemben az OECD-országokban mért  81,2 százalékkal. 

Itáliában 62 állami és 12 magán-, többségében egyházi egyetem működik. A beiratkozott összesen egymillió nyolcszázezer egyetemistából nyolcvankétezren járnak magánegyetemre. 2011-ben az olasz vállalatokhoz felvett munkaerő 12,5 százaléka volt diplomás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.