Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült...
Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült ki a római oktatásügyi minisztériumnak a csökkenés okait is kereső felméréséből.
A 2011-ben érettségit szerzett olasz fiataloknak kevesebb mint hatvan százaléka iratkozott be egyetemre. A 2010-2011-es akadémiai évben a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett fiataloknak 64,1 százaléka folytatta tovább tanulmányait egyetemen. 2001-ben az érettségizők hetven százaléka ment egyetemre.
A római oktatási tárca vizsgálata szerint Itáliában harminc év óta nem volt ilyen alacsony az egyetemet kezdő hallgatók létszáma. A csökkenő trendet a minisztérium a gazdasági válsággal magyarázta.
Drága a tandíj, drága a lakbér, drágák a tankönyvek: a családok nem bírják eltartani az egyetemre járó gyermekeiket - hangsúlyozzák az olasz kommentátorok, hozzátéve, hogy a mai válságban már az egyetemi diploma sem garantál biztos munkát. A szegényebb Dél-Olaszországban az egyetemre beiratkozott érettségizettek aránya ötven százalék alatt van.
"Semmivel sem ösztönzik az egyetemre járást: a családi jövedelem szerint ösztöndíjra jogosult diákoknak csak egyharmada kapja meg a pénzt, a többire nincsen forrás. Az se növeli a hallgatói létszámot, hogy minden karon létszámkorlátozást vezettek be" - hangoztatta Michele Orezzi, az olasz egyetemisták szövetségének országos koordinátora.
Az újságok emlékeztettek, hogy az Európai Unió célja szerint 2020-ra a tagállamokban a harmincéves diplomások arányának el kellene érnie a negyven százalékot. Olaszország jelenleg alig húsznál tart. A 25-64 év közötti diplomásoknak Olaszországban 72,6 százaléka dolgozik, szemben az OECD-országokban mért 81,2 százalékkal.
Itáliában 62 állami és 12 magán-, többségében egyházi egyetem működik. A beiratkozott összesen egymillió nyolcszázezer egyetemistából nyolcvankétezren járnak magánegyetemre. 2011-ben az olasz vállalatokhoz felvett munkaerő 12,5 százaléka volt diplomás.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
