Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült...
Az utóbbi harminc év legalacsonyabb szintjére esett vissza Olaszországban az egyetemen továbbtanulók aránya - derült ki a római oktatásügyi minisztériumnak a csökkenés okait is kereső felméréséből.
A 2011-ben érettségit szerzett olasz fiataloknak kevesebb mint hatvan százaléka iratkozott be egyetemre. A 2010-2011-es akadémiai évben a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzett fiataloknak 64,1 százaléka folytatta tovább tanulmányait egyetemen. 2001-ben az érettségizők hetven százaléka ment egyetemre.
A római oktatási tárca vizsgálata szerint Itáliában harminc év óta nem volt ilyen alacsony az egyetemet kezdő hallgatók létszáma. A csökkenő trendet a minisztérium a gazdasági válsággal magyarázta.
Drága a tandíj, drága a lakbér, drágák a tankönyvek: a családok nem bírják eltartani az egyetemre járó gyermekeiket - hangsúlyozzák az olasz kommentátorok, hozzátéve, hogy a mai válságban már az egyetemi diploma sem garantál biztos munkát. A szegényebb Dél-Olaszországban az egyetemre beiratkozott érettségizettek aránya ötven százalék alatt van.
"Semmivel sem ösztönzik az egyetemre járást: a családi jövedelem szerint ösztöndíjra jogosult diákoknak csak egyharmada kapja meg a pénzt, a többire nincsen forrás. Az se növeli a hallgatói létszámot, hogy minden karon létszámkorlátozást vezettek be" - hangoztatta Michele Orezzi, az olasz egyetemisták szövetségének országos koordinátora.
Az újságok emlékeztettek, hogy az Európai Unió célja szerint 2020-ra a tagállamokban a harmincéves diplomások arányának el kellene érnie a negyven százalékot. Olaszország jelenleg alig húsznál tart. A 25-64 év közötti diplomásoknak Olaszországban 72,6 százaléka dolgozik, szemben az OECD-országokban mért 81,2 százalékkal.
Itáliában 62 állami és 12 magán-, többségében egyházi egyetem működik. A beiratkozott összesen egymillió nyolcszázezer egyetemistából nyolcvankétezren járnak magánegyetemre. 2011-ben az olasz vállalatokhoz felvett munkaerő 12,5 százaléka volt diplomás.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
