Államtitkár: nem szállítják le a 16 népszerű szak ponthatárát

Nincs semmiféle döntés a felsőoktatási felvételi ponthatárok leszállításáról azon a 16 szakon, ahol a kormány...

  • MTI
stiller

Nincs semmiféle döntés a felsőoktatási felvételi ponthatárok leszállításáról azon a 16 szakon, ahol a kormány eredetileg nem akart államilag finanszírozott képzést indítani - ezt a felsőoktatási államtitkár mondta az MTI-nek csütörtökön. Milyen ponthatárokat állapítottak meg ezeken a képzéseken? A teljes listát itt találjátok.

Klinghammer István arra reagált, hogy az InfoRádió értesülései szerint alacsonyabb lesz a ponthatár ezeken a szakokon. A 16 szak többségében a jogi, gazdasági, és kommunikációs területet érinti. Az szerdán derül ki, hogy hány diákot vesznek fel államilag finanszírozott képzésbe. Az idén több mint 95 ezren nyújtottak be felvételi kérelmet.

A felsőoktatási államtitkár felidézte, korábban abban maradtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát felveszik. Most azt kezdték el áttekinteni, hogy a hallgatók ilyen arányban elérték-e a korábban meghatározott pontszámokat. Hangsúlyozta: semmilyen döntés nincs, és leghamarabb hétfőn lehet bármit látni ezen a téren.

Az államtitkár megerősítette az MTI információit, miszerint a Felsőoktatási Kerekasztal július 19-én ülést tart. Mint elmondta, a felsőoktatás stratégiai irányairól szóló munkaanyaghoz beérkezett észrevételeket bedolgozták a dokumentumba, és ezt kapják meg az érintettek. A kerekasztal várhatóan augusztusban tartja majd következő ülését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.