Államtitkár: nem szállítják le a 16 népszerű szak ponthatárát

Nincs semmiféle döntés a felsőoktatási felvételi ponthatárok leszállításáról azon a 16 szakon, ahol a kormány...

  • MTI
stiller

Nincs semmiféle döntés a felsőoktatási felvételi ponthatárok leszállításáról azon a 16 szakon, ahol a kormány eredetileg nem akart államilag finanszírozott képzést indítani - ezt a felsőoktatási államtitkár mondta az MTI-nek csütörtökön. Milyen ponthatárokat állapítottak meg ezeken a képzéseken? A teljes listát itt találjátok.

Klinghammer István arra reagált, hogy az InfoRádió értesülései szerint alacsonyabb lesz a ponthatár ezeken a szakokon. A 16 szak többségében a jogi, gazdasági, és kommunikációs területet érinti. Az szerdán derül ki, hogy hány diákot vesznek fel államilag finanszírozott képzésbe. Az idén több mint 95 ezren nyújtottak be felvételi kérelmet.

A felsőoktatási államtitkár felidézte, korábban abban maradtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát felveszik. Most azt kezdték el áttekinteni, hogy a hallgatók ilyen arányban elérték-e a korábban meghatározott pontszámokat. Hangsúlyozta: semmilyen döntés nincs, és leghamarabb hétfőn lehet bármit látni ezen a téren.

Az államtitkár megerősítette az MTI információit, miszerint a Felsőoktatási Kerekasztal július 19-én ülést tart. Mint elmondta, a felsőoktatás stratégiai irányairól szóló munkaanyaghoz beérkezett észrevételeket bedolgozták a dokumentumba, és ezt kapják meg az érintettek. A kerekasztal várhatóan augusztusban tartja majd következő ülését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.