Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak egy középiskolai történelemtanár: azt kéri a miniszterelnöktől, mondja meg, a...

Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak egy középiskolai történelemtanár: azt kéri a miniszterelnöktől, mondja meg, a jelenleg használt történelemkönyvek mely fejezetei váltak „érvénytelenné” az új alaptörvény hatályba lépése miatt. Bodnár Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mi lesz a jó válasz, ha a diákokat az idei érettségin is az 1989-es alkotmányról kérdezik.
A 2011-es középszintű történelemérettségi egyik feladata az 1949-es és az 1989-es alkotmány összehasonlítását kérte a diákoktól. A helyes válasz – a hivatalos javítókulcs alapján – az volt, hogy az 1989-es „megszüntette az 1949-es alkotmány minden sztálinista, szocialista kitételét, az új, demokratikus Magyarország polgárai számára biztosítja az alapvető emberi és állampolgári jogokat”.
| "Nem volt szerencsés választás" |
| Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke 2011 májusában úgy értékelte az alkotmányra vonatkozó kérdést, hogy az új alaptörvény miatt nem volt szerencsés választás, jobb lett volna, ha csak két-három évvel később veszik elő ezt a témakört az érettségin. |
„A tavalyi tanév végén még elfogadtam a diákok pozitív értékelését a 89-es alkotmányról” – írja Bodnár Zsuzsanna, aki szerint egyértelmű, hogy az új alaptörvény hatályba lépése óta a tanárok nem adhatnak pontot egy ilyen válaszra.
„Nyilván az érettségi kérdéseit jóval korábban állították össze, mint mielőtt az új alaptörvényt elfogadták. A kérdéssor összeállítói ezért nem vehették figyelembe az Ön parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelését sem. Tudja, amelyikben elmagyarázta, hogy lezárult az a korszak, amelyben „szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot”, s hogy a 89-es alkotmányba az „embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt.” S hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz” – áll a levélben.
A történelemtanár szerint a „jelenleg még érvényben lévő” tankönyvek, érettségire felkészítő feladatgyűjtemények nem a "hivatalos álláspontot" tartalmazzák. „Vettem a fáradságot, s vagy egy tucatot megvizsgáltam, vajon miként értékelik a 89-es eseményeket, az alkotmány létrejöttének körülményeit. Nos, azt kell mondjam, nem találtam olyan középiskolai tankönyvet, amely az Ön véleményével megegyező értékelést közvetítene a diákoknak” – írja.
Bodnár Zsuzsanna szerint a tanárok még csak-csak felismerik, mit kérdezhetnek a diákoktól, de a diákok - teszi hozzá ironikusan - „képesek lesznek meggondolatlanul a tankönyveikből készülni az érettségire, sőt még majd a jogaikra is hivatkoznak, amikor pontot vesztenek az elfogadhatatlan válaszok miatt”.
„A biztonság kedvéért nem kellene egy rendkívüli kormányrendeletben is értesíteni a diákokat és a tanárokat, hogy a tankönyvek mely részei váltak meghaladottá, s hogyan is kell a közelmúltat és az alkotmányt helyesen értelmezni?” – zárul a nyílt levél, amelyet a Történelemtanárok Egylete először a miniszterelnök titkárságának küldött el, onnan azonban az erőforrás-minisztériumba továbbították. A Nefmi később arról tájékoztatta a szervezetet, hogy „nem számíthatnak a reagálásukra”.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).