Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak egy középiskolai történelemtanár: azt kéri a miniszterelnöktől, mondja meg, a...
Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak egy középiskolai történelemtanár: azt kéri a miniszterelnöktől, mondja meg, a jelenleg használt történelemkönyvek mely fejezetei váltak „érvénytelenné” az új alaptörvény hatályba lépése miatt. Bodnár Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mi lesz a jó válasz, ha a diákokat az idei érettségin is az 1989-es alkotmányról kérdezik.
A 2011-es középszintű történelemérettségi egyik feladata az 1949-es és az 1989-es alkotmány összehasonlítását kérte a diákoktól. A helyes válasz – a hivatalos javítókulcs alapján – az volt, hogy az 1989-es „megszüntette az 1949-es alkotmány minden sztálinista, szocialista kitételét, az új, demokratikus Magyarország polgárai számára biztosítja az alapvető emberi és állampolgári jogokat”.
| "Nem volt szerencsés választás" |
| Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke 2011 májusában úgy értékelte az alkotmányra vonatkozó kérdést, hogy az új alaptörvény miatt nem volt szerencsés választás, jobb lett volna, ha csak két-három évvel később veszik elő ezt a témakört az érettségin. |
„A tavalyi tanév végén még elfogadtam a diákok pozitív értékelését a 89-es alkotmányról” – írja Bodnár Zsuzsanna, aki szerint egyértelmű, hogy az új alaptörvény hatályba lépése óta a tanárok nem adhatnak pontot egy ilyen válaszra.
„Nyilván az érettségi kérdéseit jóval korábban állították össze, mint mielőtt az új alaptörvényt elfogadták. A kérdéssor összeállítói ezért nem vehették figyelembe az Ön parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelését sem. Tudja, amelyikben elmagyarázta, hogy lezárult az a korszak, amelyben „szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot”, s hogy a 89-es alkotmányba az „embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt.” S hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz” – áll a levélben.
A történelemtanár szerint a „jelenleg még érvényben lévő” tankönyvek, érettségire felkészítő feladatgyűjtemények nem a "hivatalos álláspontot" tartalmazzák. „Vettem a fáradságot, s vagy egy tucatot megvizsgáltam, vajon miként értékelik a 89-es eseményeket, az alkotmány létrejöttének körülményeit. Nos, azt kell mondjam, nem találtam olyan középiskolai tankönyvet, amely az Ön véleményével megegyező értékelést közvetítene a diákoknak” – írja.
Bodnár Zsuzsanna szerint a tanárok még csak-csak felismerik, mit kérdezhetnek a diákoktól, de a diákok - teszi hozzá ironikusan - „képesek lesznek meggondolatlanul a tankönyveikből készülni az érettségire, sőt még majd a jogaikra is hivatkoznak, amikor pontot vesztenek az elfogadhatatlan válaszok miatt”.
„A biztonság kedvéért nem kellene egy rendkívüli kormányrendeletben is értesíteni a diákokat és a tanárokat, hogy a tankönyvek mely részei váltak meghaladottá, s hogyan is kell a közelmúltat és az alkotmányt helyesen értelmezni?” – zárul a nyílt levél, amelyet a Történelemtanárok Egylete először a miniszterelnök titkárságának küldött el, onnan azonban az erőforrás-minisztériumba továbbították. A Nefmi később arról tájékoztatta a szervezetet, hogy „nem számíthatnak a reagálásukra”.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
