Nyílt levelet küldött Orbán Viktornak egy középiskolai történelemtanár: azt kéri a miniszterelnöktől, mondja meg, a jelenleg használt történelemkönyvek mely fejezetei váltak „érvénytelenné” az új alaptörvény hatályba lépése miatt. Bodnár Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mi lesz a jó válasz, ha a diákokat az idei érettségin is az 1989-es alkotmányról kérdezik.
A 2011-es középszintű történelemérettségi egyik feladata az 1949-es és az 1989-es alkotmány összehasonlítását kérte a diákoktól. A helyes válasz – a hivatalos javítókulcs alapján – az volt, hogy az 1989-es „megszüntette az 1949-es alkotmány minden sztálinista, szocialista kitételét, az új, demokratikus Magyarország polgárai számára biztosítja az alapvető emberi és állampolgári jogokat”.
|
| Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke 2011 májusában úgy értékelte az alkotmányra vonatkozó kérdést, hogy az új alaptörvény miatt nem volt szerencsés választás, jobb lett volna, ha csak két-három évvel később veszik elő ezt a témakört az érettségin. |
„A tavalyi tanév végén még elfogadtam a diákok pozitív értékelését a 89-es alkotmányról” – írja Bodnár Zsuzsanna, aki szerint egyértelmű, hogy az új alaptörvény hatályba lépése óta a tanárok nem adhatnak pontot egy ilyen válaszra.
„Nyilván az érettségi kérdéseit jóval korábban állították össze, mint mielőtt az új alaptörvényt elfogadták. A kérdéssor összeállítói ezért nem vehették figyelembe az Ön parlamentben – március 11-én – elhangzott értékelését sem. Tudja, amelyikben elmagyarázta, hogy lezárult az a korszak, amelyben „szűk klikkek által kitervelt és sokszor csak magánérdekeket szolgáló diktátumokkal kormányozták az országot”, s hogy a 89-es alkotmányba az „embereknek semmilyen beleszólásuk nem volt.” S hogy a 2011-es alkotmány végre valóban demokratikus lesz” – áll a levélben.
A történelemtanár szerint a „jelenleg még érvényben lévő” tankönyvek, érettségire felkészítő feladatgyűjtemények nem a "hivatalos álláspontot" tartalmazzák. „Vettem a fáradságot, s vagy egy tucatot megvizsgáltam, vajon miként értékelik a 89-es eseményeket, az alkotmány létrejöttének körülményeit. Nos, azt kell mondjam, nem találtam olyan középiskolai tankönyvet, amely az Ön véleményével megegyező értékelést közvetítene a diákoknak” – írja.
Bodnár Zsuzsanna szerint a tanárok még csak-csak felismerik, mit kérdezhetnek a diákoktól, de a diákok - teszi hozzá ironikusan - „képesek lesznek meggondolatlanul a tankönyveikből készülni az érettségire, sőt még majd a jogaikra is hivatkoznak, amikor pontot vesztenek az elfogadhatatlan válaszok miatt”.
„A biztonság kedvéért nem kellene egy rendkívüli kormányrendeletben is értesíteni a diákokat és a tanárokat, hogy a tankönyvek mely részei váltak meghaladottá, s hogyan is kell a közelmúltat és az alkotmányt helyesen értelmezni?” – zárul a nyílt levél, amelyet a Történelemtanárok Egylete először a miniszterelnök titkárságának küldött el, onnan azonban az erőforrás-minisztériumba továbbították. A Nefmi később arról tájékoztatta a szervezetet, hogy „nem számíthatnak a reagálásukra”.
