A ponthatárok után: vége a világnak, ha nem vettek fel?

Sokak életében sorsdöntő lehetett a csütörtöki ponthatárhirdetés. A hvg.hu-nak beküldött történetekből világosan látszik, az esetleges kudarc sem a vég, a sikertelen felvételi egy másik, sikeres életpályát indíthat el.

  • Eduline
Még a 2015-ös felvételi ponthatárok nyilvánosságra hozásának előestéjén kérte meg a hvg.hu - és mi is - olvasóit arra, írják meg, milyen emlékek fűzik őket a sorsfordító, átizgult naphoz. Mi történt aznap este? Buliztak a barátokkal, ünnepeltek a családdal? Vagy ha nem jött össze elegendő pontszám az áhított szakhoz, akkor magukba roskadtak?

A felhívásra számos történet érkezett, amik pontosan jól mutatják: attól, mert most esetleg nem vettek fel titeket, még nincs vége a világnak. Sokan voltak, akikre egy sikeres karrier várt - felsőoktatási intézmény nélkül is. A történeteket a hvg.hu oldalán találjátok, ide kattintva olvashatjátok őket.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok. A felvételiről szóló cikkeinket és fontosabb információkat pedig itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.