Milyen ösztöndíjat kaphattok elsőéves egyetemistaként?

Milyen támogatásokra pályázhattok az egyetem vagy főiskola első szemeszterében? Mi a helyzet akkor, ha fizetős helyre kerültetek be? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Milyen ösztöndíjakat kaphatok az első szemeszterben, ha bekerülök az egyetemre? Van különbség, ha önköltségesként tanulok?

Az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos elsőévesek többféle ösztöndíjra is pályázhatnak. Az alaptámogatást és a rendszeres, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjat rászorultság alapján igényelhetitek. Az alaptámogatás egyszeri juttatás, összege felsőoktatási szakképzés, alap- és osztatlan képzés esetén 59 500 forint, mesterképzés esetén 89 250 forint. A rendszeres szociális ösztöndíj havi összege 11 900, illetve 23 800 forint lehet.

A Bursa Hungarica-ösztöndíj havi 5-10 ezer forintos támogatást jelent: erre önköltséges hallgatók is pályázhatnak, a nappali tagozat azonban itt is feltétel. A fizetős hallgatók az Út a felsőoktatásba programra és a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra is pályázhatnak: előbbi elsősorban a roma származású hallgatókat támogatja havi 20 ezer forintos ösztöndíjjal vagy önköltség-támogatással - az önköltség-támogatás esti és levelező tagozatosok számára is elérhető -, utóbbira pedig (amely havi 25-75 ezer forintot jelent) az osztatlan tanárszakon tanulóknak szól.

Teljesítményalapú tanulmányi ösztöndíjat a második félévtől kaphattok, de csak akkor, ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt. Az ösztöndíjakról itt olvashattok részletesen.

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.