A nap kérdése: hogyan kerülhettek át alapszakra egy felsőoktatási szakképzés után?

Milyen feltételekkel folytathatjátok a tanulmányaitokat alap- vagy osztatlan szakon, ha már elvégeztetek egy felsőoktatási szakképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ha a besorolási szakon tanultok tovább, akkor is meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek
Shutterstock

Ha elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, akkor automatikusan jelentkezhetek a besorolási szakra, a krediteim 75 százalékát beszámítják, és felvesznek akkor is, ha az alapképzés követelménye az emelt szintű érettségi, ami nekem nincs? Vagy ahhoz, hogy felvegyenek, ugyanúgy kell az emelt szintű és az alapképzéseken érvényes minimális pontszám?

A felsőoktatási szakképzés után nem kerültök be automatikusan a besorolási alap- vagy osztatlan szakra. Ugyanúgy felvételiznetek kell, meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek (például emelt szinten kell érettségiznetek), el kell érnetek a minimumponthatárt - alap- és osztatlan képzéseken ez 2015-ben 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni -, illetve be kell férnetek a szakos kapacitásba.

Vagyis ha nem éritek el a szakon húzott végleges ponthatárt, nem kerülhettek be, akkor sem, ha korábben elvégeztetek egy, a szakhoz sorolt felsőoktatási szakképzést.

Ha a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanultok tovább, az elvégzett kreditek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet, vagyis 25-75 százalékot. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé: a 2015-ös listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.