Milyen feltételekkel folytathatjátok a tanulmányaitokat alap- vagy osztatlan szakon, ha már elvégeztetek egy felsőoktatási szakképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Ha elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, akkor automatikusan jelentkezhetek a besorolási szakra, a krediteim 75 százalékát beszámítják, és felvesznek akkor is, ha az alapképzés követelménye az emelt szintű érettségi, ami nekem nincs? Vagy ahhoz, hogy felvegyenek, ugyanúgy kell az emelt szintű és az alapképzéseken érvényes minimális pontszám?
A felsőoktatási szakképzés után nem kerültök be automatikusan a besorolási alap- vagy osztatlan szakra. Ugyanúgy felvételiznetek kell, meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek (például emelt szinten kell érettségiznetek), el kell érnetek a minimumponthatárt - alap- és osztatlan képzéseken ez 2015-ben 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni -, illetve be kell férnetek a szakos kapacitásba.
Vagyis ha nem éritek el a szakon húzott végleges ponthatárt, nem kerülhettek be, akkor sem, ha korábben elvégeztetek egy, a szakhoz sorolt felsőoktatási szakképzést.
Ha a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanultok tovább, az elvégzett kreditek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet, vagyis 25-75 százalékot. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé: a 2015-ös listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
