Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Milyen feltételekkel folytathatjátok a tanulmányaitokat alap- vagy osztatlan szakon, ha már elvégeztetek egy felsőoktatási szakképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Ha elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, akkor automatikusan jelentkezhetek a besorolási szakra, a krediteim 75 százalékát beszámítják, és felvesznek akkor is, ha az alapképzés követelménye az emelt szintű érettségi, ami nekem nincs? Vagy ahhoz, hogy felvegyenek, ugyanúgy kell az emelt szintű és az alapképzéseken érvényes minimális pontszám?
A felsőoktatási szakképzés után nem kerültök be automatikusan a besorolási alap- vagy osztatlan szakra. Ugyanúgy felvételiznetek kell, meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek (például emelt szinten kell érettségiznetek), el kell érnetek a minimumponthatárt - alap- és osztatlan képzéseken ez 2015-ben 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni -, illetve be kell férnetek a szakos kapacitásba.
Vagyis ha nem éritek el a szakon húzott végleges ponthatárt, nem kerülhettek be, akkor sem, ha korábben elvégeztetek egy, a szakhoz sorolt felsőoktatási szakképzést.
Ha a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanultok tovább, az elvégzett kreditek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet, vagyis 25-75 százalékot. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé: a 2015-ös listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.