„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Milyen feltételekkel folytathatjátok a tanulmányaitokat alap- vagy osztatlan szakon, ha már elvégeztetek egy felsőoktatási szakképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Ha elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, akkor automatikusan jelentkezhetek a besorolási szakra, a krediteim 75 százalékát beszámítják, és felvesznek akkor is, ha az alapképzés követelménye az emelt szintű érettségi, ami nekem nincs? Vagy ahhoz, hogy felvegyenek, ugyanúgy kell az emelt szintű és az alapképzéseken érvényes minimális pontszám?
A felsőoktatási szakképzés után nem kerültök be automatikusan a besorolási alap- vagy osztatlan szakra. Ugyanúgy felvételiznetek kell, meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek (például emelt szinten kell érettségiznetek), el kell érnetek a minimumponthatárt - alap- és osztatlan képzéseken ez 2015-ben 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni -, illetve be kell férnetek a szakos kapacitásba.
Vagyis ha nem éritek el a szakon húzott végleges ponthatárt, nem kerülhettek be, akkor sem, ha korábben elvégeztetek egy, a szakhoz sorolt felsőoktatási szakképzést.
Ha a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanultok tovább, az elvégzett kreditek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet, vagyis 25-75 százalékot. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé: a 2015-ös listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.