A nap kérdése: hogyan kerülhettek át alapszakra egy felsőoktatási szakképzés után?

Milyen feltételekkel folytathatjátok a tanulmányaitokat alap- vagy osztatlan szakon, ha már elvégeztetek egy felsőoktatási szakképzést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ha a besorolási szakon tanultok tovább, akkor is meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek
Shutterstock

Ha elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, akkor automatikusan jelentkezhetek a besorolási szakra, a krediteim 75 százalékát beszámítják, és felvesznek akkor is, ha az alapképzés követelménye az emelt szintű érettségi, ami nekem nincs? Vagy ahhoz, hogy felvegyenek, ugyanúgy kell az emelt szintű és az alapképzéseken érvényes minimális pontszám?

A felsőoktatási szakképzés után nem kerültök be automatikusan a besorolási alap- vagy osztatlan szakra. Ugyanúgy felvételiznetek kell, meg kell felelnetek a felvételi követelményeknek (például emelt szinten kell érettségiznetek), el kell érnetek a minimumponthatárt - alap- és osztatlan képzéseken ez 2015-ben 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni -, illetve be kell férnetek a szakos kapacitásba.

Vagyis ha nem éritek el a szakon húzott végleges ponthatárt, nem kerülhettek be, akkor sem, ha korábben elvégeztetek egy, a szakhoz sorolt felsőoktatási szakképzést.

Ha a felsőoktatási szakképzés besorolási alap- vagy osztatlan szakján tanultok tovább, az elvégzett kreditek egy részét beszámítják: legalább 30, legfeljebb kilencven kreditet, vagyis 25-75 százalékot. Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzéshez milyen besorolási szak tartozik, minden évben a felvételi tájékoztatóban teszik közzé: a 2015-ös listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu