A nap kérdése: hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Milyen algoritmus szerint húzzák a felvételi ponthatárait, és mitől függ, hogy ki kerül be? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ha az első megjelölt helyre nem kerültök be, a másodikra ugyanakkora esélyetek van bejutni
Shutterstock

Több alapszakra is jelentkeztem az idei felvételin, hogyan dől el, hogy melyikre kerülök be?

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az általatok első helyen megjelölt szakon már beteltek a férőhelyek, a másodikon ismét ugyanakkora eséllyel indultok, és így tovább.

Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre, a szakos kapacitás, illetve a jelentkezők száma és pontszáma dönti el: a ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz. Annak a 41 szaknak a kivételével, amelyen 2015-ben központi ponthatárt húztak az állami ösztöndíjas képzésen, elvileg azok, akik beférnek a kapacitásba, és elérik a jogszabályi minimumponthatárt, támogatott formában tanulhatnak.

A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. A minimumponthatár 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a limit, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani.

Felvételi 2015

Felvételi: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bekerülni

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon

Válthattok-e szakot már az első félévben?

Minden a 2015-ös felvételi pontszámításról 200+200+100

Felvételi: ezeken a szakokon huszonötszörös a túljelentkezés

Nyolc dolog, ami szigorúan tilos a ponthatárhúzás előtt

Ezt kell aláírnotok szeptemberben: minden a hallgatói nyilatkozatról

Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket

Megvan a 2015-ös Pont Ott Parti programja

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.