A nap kérdése: hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Milyen algoritmus szerint húzzák a felvételi ponthatárait, és mitől függ, hogy ki kerül be? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ha az első megjelölt helyre nem kerültök be, a másodikra ugyanakkora esélyetek van bejutni
Shutterstock

Több alapszakra is jelentkeztem az idei felvételin, hogyan dől el, hogy melyikre kerülök be?

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az általatok első helyen megjelölt szakon már beteltek a férőhelyek, a másodikon ismét ugyanakkora eséllyel indultok, és így tovább.

Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre, a szakos kapacitás, illetve a jelentkezők száma és pontszáma dönti el: a ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz. Annak a 41 szaknak a kivételével, amelyen 2015-ben központi ponthatárt húztak az állami ösztöndíjas képzésen, elvileg azok, akik beférnek a kapacitásba, és elérik a jogszabályi minimumponthatárt, támogatott formában tanulhatnak.

A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. A minimumponthatár 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó pontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a limit, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.