Ilyenek a ponthatárok a 2014-es felvételin - rosszul jár, aki ennél kevesebbet szerez

Emelkedett a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyhez? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Több szakra szeretnék jelentkezni az idei felvételin. Láttam, hogy magasabb a minimumponthatár, mint tavaly. Nekem 280 pontom van a nyelvvizsgámmal együtt. Ez elég?

2014-ben az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220, a mesterszakokon pedig 50 a minimumponthatár. Aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be: az alap- és osztatlan képzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken meghatározott limitet azonban az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például OKJ-s végzettség, versenyeredmények, nyelvvizsga - kapott pontok beszámítása nélkül kell elérni.

Ez azt jelenti, hogy a 280 pont nem elég: ha középfokú nyelvvizsgád van, akkor a 280-ból ki kell vonnod a nyelvvizsga-bizonyítványért kapott 28 többletpontot, így pedig nem éred el a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről pedig itt olvashatjátok a legfrissebb információkat.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.