Ilyenek a ponthatárok a 2014-es felvételin - rosszul jár, aki ennél kevesebbet szerez

Emelkedett a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyhez? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Több szakra szeretnék jelentkezni az idei felvételin. Láttam, hogy magasabb a minimumponthatár, mint tavaly. Nekem 280 pontom van a nyelvvizsgámmal együtt. Ez elég?

2014-ben az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220, a mesterszakokon pedig 50 a minimumponthatár. Aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be: az alap- és osztatlan képzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken meghatározott limitet azonban az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például OKJ-s végzettség, versenyeredmények, nyelvvizsga - kapott pontok beszámítása nélkül kell elérni.

Ez azt jelenti, hogy a 280 pont nem elég: ha középfokú nyelvvizsgád van, akkor a 280-ból ki kell vonnod a nyelvvizsga-bizonyítványért kapott 28 többletpontot, így pedig nem éred el a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről pedig itt olvashatjátok a legfrissebb információkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu