Ilyenek a ponthatárok a 2014-es felvételin - rosszul jár, aki ennél kevesebbet szerez

Emelkedett a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken. Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyhez? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Több szakra szeretnék jelentkezni az idei felvételin. Láttam, hogy magasabb a minimumponthatár, mint tavaly. Nekem 280 pontom van a nyelvvizsgámmal együtt. Ez elég?

2014-ben az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220, a mesterszakokon pedig 50 a minimumponthatár. Aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be: az alap- és osztatlan képzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken meghatározott limitet azonban az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például OKJ-s végzettség, versenyeredmények, nyelvvizsga - kapott pontok beszámítása nélkül kell elérni.

Ez azt jelenti, hogy a 280 pont nem elég: ha középfokú nyelvvizsgád van, akkor a 280-ból ki kell vonnod a nyelvvizsga-bizonyítványért kapott 28 többletpontot, így pedig nem éred el a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok, a 2014-es felvételiről pedig itt olvashatjátok a legfrissebb információkat.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.