A nap kérdése: emelt szintű érettséginek számít-e a nyelvvizsga?

Elfogadják-e emelt szintű érettségiként a nyelvvizsgát? Két jogcímen is kaphattok többletpontot a nyelvtudásért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Felsőfokú nyelvvizsgám van angolból: ezt elfogadtathatom emelt szintű érettségiként? Ilyenkor a nyelvvizsgáért és az emelt szintűért is kapok többletpontot?

Egy idegen nyelvből csak egy jogcímen kaphattok többletpontot, tehát vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért. Automatikusan azzal számolnak, amelyikkel jobban jártok.

2006 óta a nyelvvizsga már nem váltja ki az emelt szintű érettségit, így ezen a jogcímen többletpontot sem kaphattok érte. A 2005-ig, nyelvvizsga alapján kapott, 100 százalékos érettségit viszont elfogadják, ha a szakon középszintű érettségi eredményt várnak el a nyelvből, és - ha az érettségi pontokat részben ebből az eredményből számítják - az emelt szintű érettségiért járó többletpontot is megkaphatjátok érte.

Nem fogadják el viszont a nyelvvizsgát érettségiként a germanisztika, anglisztika és romanisztika szakon, ahol emelt szintű érettségit kérnek - akkor is érettségiznetek kell, ha 2005-ben vagy azelőtt kaptatok érettségi bizonyítványt. A tanulmányi pontokat viszont számolhatják a nyelvvizsga alapján kapott érettségi alapján.

Az emelt szintű érettségi viszont egyenértékű a nyelvvizsgával: 60 százalék feletti eredmény esetén középfokú (B2), 40-59 százalék között alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgának számít. 

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.