Elismertethetitek-e a felsőoktatási szakképzésen megszerzett krediteket, ha később alapszakra jelentkeztek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Sajnos nincs elég pontom ahhoz az alapszakhoz, ahová menni szeretnék, ezért úgy gondoltam, hogy most elvégzek egy felsőoktatási szakképzést, később pedig alapszakra fogok felvételizni. Tényleg beszámítják a felsőoktatási szakképzésen szerzett kreditek egy részét később?
Ha elvégeztek egy négy féléves felsőoktatási szakképzést, a megszerzett kreditek egy részét - legalább harmincat, legfeljebb kilencvenet - beszámítják az úgynevezett besorolási szakon. A besorolási szakok listáját itt nézhetitek meg.
Ráadásul a besorolási szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélért többletpontot is kaphattok: jeles záróvizsga esetén 30, jó eredmény esetén pedig 20 pont jár. Ha közepes eredményt értetek el, 10 többletpont kaphattok.
2015-ben a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérnetek. Ennél alacsonyabb pontszámmal állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nem csak az érettségi, de a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni: a pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.
A 2015-ös felvételire február 15-ig jelentkezhettek: legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
