A minisztérium elégedett: nem volt gond a felvételi jelentkezéssel

Rendben lezajlott a 2014. évi általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka, jelenleg a jelentkezések hitelesítése van folyamatban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkársága hétfőn.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

Hangsúlyozták, hogy a kormány eltökélt a felsőoktatás minőségi megújításában, szándékát a már megtett, illetve előkészített újító lépések bizonyítják. Kiemelték, hogy 2012-ben hatályba lépett az új nemzeti felsőoktatási törvény, 2013-ban pedig elindult a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogram, ennek köszönhetően a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma növekedett. A felsőoktatás finanszírozási nehézségeinek megoldására a struktúraváltási alapból kaptak támogatást azon egyetemek és főiskolák, amelyek vállalták szervezeti struktúrájuk racionalizálását.

Tavaly Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megállapodott a keretszámok eltörlésében, és több konkrét feladat mellett a felsőoktatás szakmai megújítására létrehozta a Felsőoktatási Kerekasztalt, amelynek keretében a felsőoktatás meghatározó szereplői a legsürgetőbb célokért fogtak össze. 

Az állami ösztöndíjrendszer 2013-2014-es tanévi bevezetésével arányaiban minden eddiginél több állami ösztöndíjas kezdhette meg tanulmányait, az államilag támogatott hallgatók aránya 53 százalékot ért el. Megalapították a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíját is, ezt elismerésként és további ösztönzésként kaphatják azok a kiváló sportoló hallgatók, akikre büszke lehet az ország - írta az Emmi.

A 2014-es költségvetésben a felsőoktatásra fordított források gyarapodtak. A kormány további, a minőség irányába való elmozdulást célzó lépést tervez a következő időkre, egy részük előkészítési fázisban van, egy részük pedig tervezés alatt áll - olvasható a közleményben.

Szombat éjfélig lehetett leadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire a jelentkezéseket. A felsőoktatásba az nyerhet felvételt, aki február 15-ig érvényes jelentkezést nyújtott be legalább egy jelentkezési helyre, és befizette a felvételi eljárás díját; rendelkezik a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel (alap-, osztatlan mesterképzések, valamint felsőoktatási szakképzések esetében legalább érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzések esetében oklevéllel).

Feltétel továbbá alapképzésen, osztatlan mesterképzésen minimum 260 pont, felsőoktatási szakképzésben 220 pont, míg mesterképzésen az 50 pont, illetve néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében a korábban meghatározott (260-nál magasabb) minimumpontszám elérése. El kell érni a jelentkezési helyek egyikén a várhatóan július 24-én kihirdetendő ponthatárt, és meg kell felelni az egyes szakokon meghatározott egyéb feltételeknek, mint például orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítés, szakképzettség.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.