A minisztérium elégedett: nem volt gond a felvételi jelentkezéssel

Rendben lezajlott a 2014. évi általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka, jelenleg a jelentkezések hitelesítése van folyamatban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkársága hétfőn.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

Hangsúlyozták, hogy a kormány eltökélt a felsőoktatás minőségi megújításában, szándékát a már megtett, illetve előkészített újító lépések bizonyítják. Kiemelték, hogy 2012-ben hatályba lépett az új nemzeti felsőoktatási törvény, 2013-ban pedig elindult a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogram, ennek köszönhetően a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma növekedett. A felsőoktatás finanszírozási nehézségeinek megoldására a struktúraváltási alapból kaptak támogatást azon egyetemek és főiskolák, amelyek vállalták szervezeti struktúrájuk racionalizálását.

Tavaly Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megállapodott a keretszámok eltörlésében, és több konkrét feladat mellett a felsőoktatás szakmai megújítására létrehozta a Felsőoktatási Kerekasztalt, amelynek keretében a felsőoktatás meghatározó szereplői a legsürgetőbb célokért fogtak össze. 

Az állami ösztöndíjrendszer 2013-2014-es tanévi bevezetésével arányaiban minden eddiginél több állami ösztöndíjas kezdhette meg tanulmányait, az államilag támogatott hallgatók aránya 53 százalékot ért el. Megalapították a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíját is, ezt elismerésként és további ösztönzésként kaphatják azok a kiváló sportoló hallgatók, akikre büszke lehet az ország - írta az Emmi.

A 2014-es költségvetésben a felsőoktatásra fordított források gyarapodtak. A kormány további, a minőség irányába való elmozdulást célzó lépést tervez a következő időkre, egy részük előkészítési fázisban van, egy részük pedig tervezés alatt áll - olvasható a közleményben.

Szombat éjfélig lehetett leadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire a jelentkezéseket. A felsőoktatásba az nyerhet felvételt, aki február 15-ig érvényes jelentkezést nyújtott be legalább egy jelentkezési helyre, és befizette a felvételi eljárás díját; rendelkezik a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel (alap-, osztatlan mesterképzések, valamint felsőoktatási szakképzések esetében legalább érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzések esetében oklevéllel).

Feltétel továbbá alapképzésen, osztatlan mesterképzésen minimum 260 pont, felsőoktatási szakképzésben 220 pont, míg mesterképzésen az 50 pont, illetve néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében a korábban meghatározott (260-nál magasabb) minimumpontszám elérése. El kell érni a jelentkezési helyek egyikén a várhatóan július 24-én kihirdetendő ponthatárt, és meg kell felelni az egyes szakokon meghatározott egyéb feltételeknek, mint például orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítés, szakképzettség.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.