Rendben lezajlott a 2014. évi általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka, jelenleg a jelentkezések hitelesítése van folyamatban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkársága hétfőn.
Hangsúlyozták, hogy a kormány eltökélt a felsőoktatás minőségi megújításában, szándékát a már megtett, illetve előkészített újító lépések bizonyítják. Kiemelték, hogy 2012-ben hatályba lépett az új nemzeti felsőoktatási törvény, 2013-ban pedig elindult a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogram, ennek köszönhetően a természettudományos tanárszakokra jelentkezők száma növekedett. A felsőoktatás finanszírozási nehézségeinek megoldására a struktúraváltási alapból kaptak támogatást azon egyetemek és főiskolák, amelyek vállalták szervezeti struktúrájuk racionalizálását.
Tavaly Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megállapodott a keretszámok eltörlésében, és több konkrét feladat mellett a felsőoktatás szakmai megújítására létrehozta a Felsőoktatási Kerekasztalt, amelynek keretében a felsőoktatás meghatározó szereplői a legsürgetőbb célokért fogtak össze.
Az állami ösztöndíjrendszer 2013-2014-es tanévi bevezetésével arányaiban minden eddiginél több állami ösztöndíjas kezdhette meg tanulmányait, az államilag támogatott hallgatók aránya 53 százalékot ért el. Megalapították a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíját is, ezt elismerésként és további ösztönzésként kaphatják azok a kiváló sportoló hallgatók, akikre büszke lehet az ország - írta az Emmi.
A 2014-es költségvetésben a felsőoktatásra fordított források gyarapodtak. A kormány további, a minőség irányába való elmozdulást célzó lépést tervez a következő időkre, egy részük előkészítési fázisban van, egy részük pedig tervezés alatt áll - olvasható a közleményben.
Szombat éjfélig lehetett leadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire a jelentkezéseket. A felsőoktatásba az nyerhet felvételt, aki február 15-ig érvényes jelentkezést nyújtott be legalább egy jelentkezési helyre, és befizette a felvételi eljárás díját; rendelkezik a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel (alap-, osztatlan mesterképzések, valamint felsőoktatási szakképzések esetében legalább érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzések esetében oklevéllel).
Feltétel továbbá alapképzésen, osztatlan mesterképzésen minimum 260 pont, felsőoktatási szakképzésben 220 pont, míg mesterképzésen az 50 pont, illetve néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében a korábban meghatározott (260-nál magasabb) minimumpontszám elérése. El kell érni a jelentkezési helyek egyikén a várhatóan július 24-én kihirdetendő ponthatárt, és meg kell felelni az egyes szakokon meghatározott egyéb feltételeknek, mint például orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítés, szakképzettség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
