Így változnak a felvételi szabályai 2015-ben: nehezebb lesz bekerülni az egyetemre

Összesen 41 állami ösztöndíjas képzésen lesz központi ponthatár, emelkedik a minimumponthatár, duális képzések is indulnak szeptembertől, és csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a 2015-ös felvételire. Íme, a legfontosabb változások.

  • Eduline

Újabb 25 szakon húztak központi ponthatárt

Az eddigi 16 mellett további 25 szakon határozott meg központi ponthatárt a felsőoktatási államtitkárság a 2015-ös felvételin: aki ezt nem éri el, csak önköltséges képzésre kerülhet be. A gazdasági alapképzések és az osztatlan jogász szak mellett központi ponthatár lesz többek között az általános orvosi, a fogorvosi, a magyar, a szociológia és a szabad bölcsészet alapszakon is - a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.

Az államtitkárság szerint a 16  szakon a hallgatók 10-20 százaléka, a 25 másik szakon viszont a hallgatók legalább 90 százaléka szerezhet majd ösztöndíjas helyet. A következő években még több képzésen állapíthatnak meg központi ponhatárt. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkünket itt olvashatjátok.

Shutterstock

Emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A minimumponthatár - a jelenlegi állás szerint - a 2016-os felvételin emelkedik utoljára, az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken 260 pontra. A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Csak online lehet jelentkezni

2015-től megszűnik a hagyományos jelentkezési lap a felvételin: csak az e-felvételi rendszerén keresztül lehet majd leadni a jelentkezést. Az online felület elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya, tavaly már csak a felvételizők három százaléka választotta ezt a lehetőséget. A részleteket itt olvashatjátok.

Duális képzésre is lehet felvételizni

Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, és a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak. Aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem kétszerese a "hagyományos" képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló. További részleteket itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.