Így változnak a felvételi szabályai 2015-ben: nehezebb lesz bekerülni az egyetemre

Összesen 41 állami ösztöndíjas képzésen lesz központi ponthatár, emelkedik a minimumponthatár, duális képzések is indulnak szeptembertől, és csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a 2015-ös felvételire. Íme, a legfontosabb változások.

  • Eduline

Újabb 25 szakon húztak központi ponthatárt

Az eddigi 16 mellett további 25 szakon határozott meg központi ponthatárt a felsőoktatási államtitkárság a 2015-ös felvételin: aki ezt nem éri el, csak önköltséges képzésre kerülhet be. A gazdasági alapképzések és az osztatlan jogász szak mellett központi ponthatár lesz többek között az általános orvosi, a fogorvosi, a magyar, a szociológia és a szabad bölcsészet alapszakon is - a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.

Az államtitkárság szerint a 16  szakon a hallgatók 10-20 százaléka, a 25 másik szakon viszont a hallgatók legalább 90 százaléka szerezhet majd ösztöndíjas helyet. A következő években még több képzésen állapíthatnak meg központi ponhatárt. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkünket itt olvashatjátok.

Shutterstock

Emelkedik a minimumponthatár

A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A minimumponthatár - a jelenlegi állás szerint - a 2016-os felvételin emelkedik utoljára, az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken 260 pontra. A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Csak online lehet jelentkezni

2015-től megszűnik a hagyományos jelentkezési lap a felvételin: csak az e-felvételi rendszerén keresztül lehet majd leadni a jelentkezést. Az online felület elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya, tavaly már csak a felvételizők három százaléka választotta ezt a lehetőséget. A részleteket itt olvashatjátok.

Duális képzésre is lehet felvételizni

Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, és a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak. Aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem kétszerese a "hagyományos" képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló. További részleteket itt találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna