Összesen 41 állami ösztöndíjas képzésen lesz központi ponthatár, emelkedik a minimumponthatár, duális képzések is indulnak szeptembertől, és csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a 2015-ös felvételire. Íme, a legfontosabb változások.
Újabb 25 szakon húztak központi ponthatárt
Az eddigi 16 mellett további 25 szakon határozott meg központi ponthatárt a felsőoktatási államtitkárság a 2015-ös felvételin: aki ezt nem éri el, csak önköltséges képzésre kerülhet be. A gazdasági alapképzések és az osztatlan jogász szak mellett központi ponthatár lesz többek között az általános orvosi, a fogorvosi, a magyar, a szociológia és a szabad bölcsészet alapszakon is - a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.
Az államtitkárság szerint a 16 szakon a hallgatók 10-20 százaléka, a 25 másik szakon viszont a hallgatók legalább 90 százaléka szerezhet majd ösztöndíjas helyet. A következő években még több képzésen állapíthatnak meg központi ponhatárt. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkünket itt olvashatjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon már 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérniük a jelentkezőknek - aki ennél kevesebb pontott szerez, nem kerülhet be sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
A minimumponthatár - a jelenlegi állás szerint - a 2016-os felvételin emelkedik utoljára, az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken 260 pontra. A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Csak online lehet jelentkezni
2015-től megszűnik a hagyományos jelentkezési lap a felvételin: csak az e-felvételi rendszerén keresztül lehet majd leadni a jelentkezést. Az online felület elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya, tavaly már csak a felvételizők három százaléka választotta ezt a lehetőséget. A részleteket itt olvashatjátok.
Duális képzésre is lehet felvételizni
Eddig 17 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy duális képzést indítana a 2015/2016-os tanévben, és a nyolcszázat közelíti azon hallgatók száma, akiket ebben a képzési formában fogadni tudnak. Aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem kétszerese a "hagyományos" képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló. További részleteket itt találtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
