Ma húzzák a ponthatárokat: a 2014-es felvételi három nagy kérdése

Ma húzzák a 2014-es felvételi ponthatárait - este nyolckor kiderül, változtatnak-e a tizenhat népszerű szak ponthatárain, többen jutnak-e be egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly, és hogy melyik szakhoz kell a legtöbb pont.

  • Eduline
Shutterstock

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárhúzásról itt találjátok.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Hányan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra?

A nagy kérdés. Az idén többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly - 2013-ban 95 447-en, az idén 106 175-en jelöltek meg egy vagy több szakot -, ez azonban nem azt jelenti, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.

Változnak a ponthatárok a 16 népszerű szakon?

Változhatnak. Ha az eredetileg meghatározott központi ponthatárok miatt túl kevesen jutnának be állami ösztöndíjas képzésre, lejjebb vihetik a ponthatárokat. Ez történt tavaly is: akkor például a kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 470 helyett 455 volt a ponthatár. Jó hír viszont, hogy emelni biztosan nem fogják a ponthatárokat. A tizenhat szakkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Ismét egy fizetős szakon húzzák a legmagasabb ponthatárt?

A ponthatárok a jelentkezők számától, pontszámától, illetve az intézmény által meghatározott kapacitástól függ. Ha önköltséges képzést kitűnő tanulmányi eredményű - ennek megfelelően magas pontszámú - diákok jelölték meg, könnyen előfordulhat, hogy az állami ösztöndíjas képzésénél is magasabb lesz a ponthatár.

A 2013-as felvételin a legmagasabb pontszám például a Pannon Egyetem önköltséges mérnökinformatikus alapszakához kellett - 468 volt a ponthatár.

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. A bölcsészképzések 2013-as ponthatárait itt nézhetitek meg, a gazdasági szakokról itt olvashattok, a társadalomtudományi képzések ponthatárait pedig itt találjátok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjairól itt olvashattok.

Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu