Ma húzzák a ponthatárokat: a 2014-es felvételi három nagy kérdése

Ma húzzák a 2014-es felvételi ponthatárait - este nyolckor kiderül, változtatnak-e a tizenhat népszerű szak ponthatárain, többen jutnak-e be egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly, és hogy melyik szakhoz kell a legtöbb pont.

  • Eduline
Shutterstock

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárhúzásról itt találjátok.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Hányan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra?

A nagy kérdés. Az idén többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly - 2013-ban 95 447-en, az idén 106 175-en jelöltek meg egy vagy több szakot -, ez azonban nem azt jelenti, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.

Változnak a ponthatárok a 16 népszerű szakon?

Változhatnak. Ha az eredetileg meghatározott központi ponthatárok miatt túl kevesen jutnának be állami ösztöndíjas képzésre, lejjebb vihetik a ponthatárokat. Ez történt tavaly is: akkor például a kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 470 helyett 455 volt a ponthatár. Jó hír viszont, hogy emelni biztosan nem fogják a ponthatárokat. A tizenhat szakkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Ismét egy fizetős szakon húzzák a legmagasabb ponthatárt?

A ponthatárok a jelentkezők számától, pontszámától, illetve az intézmény által meghatározott kapacitástól függ. Ha önköltséges képzést kitűnő tanulmányi eredményű - ennek megfelelően magas pontszámú - diákok jelölték meg, könnyen előfordulhat, hogy az állami ösztöndíjas képzésénél is magasabb lesz a ponthatár.

A 2013-as felvételin a legmagasabb pontszám például a Pannon Egyetem önköltséges mérnökinformatikus alapszakához kellett - 468 volt a ponthatár.

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. A bölcsészképzések 2013-as ponthatárait itt nézhetitek meg, a gazdasági szakokról itt olvashattok, a társadalomtudományi képzések ponthatárait pedig itt találjátok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjairól itt olvashattok.

Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.