A 2012-es felvételi csúcstartói: volt, aki 8 és fél perc alatt döntött

Nyolc és fél perc alatt töltötte ki az elektronikus jelentkezési lapot a 2012-es felvételi rekordere: 2 percet várt a...

  • Eduline
shutterstock

Nyolc és fél perc alatt töltötte ki az elektronikus jelentkezési lapot a 2012-es felvételi rekordere: 2 percet várt a bejelentkezéshez szükséges biztonsági kódot tartalmazó levélre, 1 perc 16 másodperc alatt adta meg személyes adatait, felvett három jelentkezést - egyenként fél perc alatt -, majd az érettségi eredményeit is kevesebb mint 1 perc alatt adta meg, végül másfél perc alatt hitelesítette a jelentkezést az ügyfélkapun keresztül.

Az utolsó felvételiző 23:30-kor regisztrált, és húsz perc alatt ért a jelentkezési folyamat végére. Ebben az évben a diákok átlagosan húsz percet töltöttek az e-felvételi rendszerében, a csúcstartó 4 óra 52 percet töltött a rendszer használatával.

A 2011-es rekorderek

Összesen negyven szakot jelölt meg a 2011-es felvételi csúcstartó: számításaink szerint ezért 37 és 74 ezer forint közötti eljárási díjat fizetett. Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a költségtérítéses és az államilag finanszírozott változatát, ezek ugyanis hivatalosan egy jelentkezésnek számítanak, vagyis négyezer helyett kétezer forintot kell értük fizetni.

A 2010-es rekorder ötven képzésre jelentkezett, a rekorderek listáján ketten következtek negyven-negyven szakkal, a negyedik „helyezett” pedig harminchét helyen próbált szerencsét.

A leggyorsabb jelentkező 2011-ben február 15-én 23 óta 37 perckor jelentkezett be a felvi.hu-n, kilenc perc alatt adta meg személyes adatait és tanulmányi eredményeit, jelölte meg az egyetemek és főiskolák képzéseit, és véglegesítette a jelentkezését. A legutolsó jelentkező a hitelesítő adatlapot 23 óra 59 perc 59 másodperckor töltötte le, ő egy másodperccel később már lecsúszott volna a felvételiről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.