Több mint hetvenezren kerültek be a felvételin valamelyik egyetemre és főiskolára - lassan jönnek a gólyatáborok, a beiratkozás és a tárgyfelvétel. Vajon milyen hibákat követnek el a gólyák?
Felvesznek egy órát hétfő reggel 8-ra. Vagy péntek délutánra.
Nagy buzgón megveszik az összes könyvet és eszközt, amiről csak említést tesz a tanár. Aztán persze rájönnek, hogy a kötelező irodalom közül sem fogják használni a háromnegyedét se.
Honnan tudjátok meg biztosan, hogy valaki gólya? Onnan, hogy az első napokban mindenkitől megkérdezi, hogy ő is elsőéves-e.
Lelkiismeret-furdalást éreznek, amiért kihagynak egy előadást.
Elköltik a zsebpénzük 90 százalékát, és csak később jönnek rá, hogy még csak hetedike van.
Megfogadják, hogy az egyetemen is kitartanak a gimis szerelmük mellett, még akkor is, ha az ország két pontján tanulnak.
Rendszerint túlbecsülik a kolis szobák befogadóképességét és mindent, de tényleg mindent elhoznak otthonról, mert azt hiszik, azok nélkül nem fogják túlélni a következő három évet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
