Pótfelvételi 2026: egy hét, és kiderül, kit vettek fel egyetemre

Már nem kell sokat várni.

Csupán 7 nap múlva, azaz augusztus 27-én végre eljön a várva várt nap, hiszen ekkor hirdetik ki a 2026-os pótfelvételi ponthatárait, vagyis kiderül, kik kezdhetik meg szeptemberben az egyetemi tanulmányaikat.

A ponthatárokat az általános felvételihez hasonlóan a Felvi oldalán nézhetitek majd meg, és természetesen az Eduline-on is beszámolunk a legfontosabb eredményekről. Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan hány órakor válnak nyilvánossá az idei ponthatárok. Az elmúlt években jellemzően napközben vagy délután tették közzé őket, tavaly azonban a szokásosnál jóval tovább kellett várni: 2025-ben csak este 20 óra után jelentek meg.

Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan SMS-ben is értesítést kaptok a felvételi döntésről, ha a jelentkezéskor megadtátok a telefonszámotokat.

Kevés idő maradhat az egyetemkezdésig

Mint korábban megírtuk, a pótfelvételivel bekerülők számára nincs külön tanévkezdés: ha felvesznek benneteket, ugyanakkor kezditek meg a tanulmányaitokat, mint azok, akik már az általános felvételi eljárásban bekerültek. Ez azért lehet fontos, mert az augusztus 27-i ponthatárhirdetés és az első egyetemi nap között egyes intézményekben mindössze néhány nap marad.

A 2026/2027-es tanévben több nagy egyetemen szeptember 7-én, hétfőn indul a szorgalmi időszak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) is ezen a napon kezdődik az oktatás. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen (BGE) ugyanakkor már augusztus 31-én megkezdődik a szorgalmi időszak, az első hét az egyetem időrendje szerint „Intenzív hét 1.”.

Éppen ezért, ha a pótfelvételin kerültök be, a ponthatárok kihirdetése után érdemes minél hamarabb megnéznetek az egyetemetek tájékoztatóit.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna