A nap kérdése: kevesebb ponttal is bekerülhettek a pótfelvételin ugyanarra a szakra?

Ha néhány ponton múlt a sikeres felvételi, kézenfekvőnek tűnhet, hogy a pótfelvételin ugyanarra a szakra újra megpróbáljatok bejutni.

Július 23-án kihirdették az általános felvételi eljárás ponthatárait, július 30-án pedig elindult a pótfelvételi. Ilyenkor az egyetemek azokat a képzéseiket hirdethetik meg, amelyeken maradtak még szabad férőhelyek. Felmerülhet azonban a kérdés: ha egy szakra az általános felvételiben nem volt elég a pontotok, érdemes-e ugyanazzal a pontszámmal újra próbálkozni a pótfelvételin?

Ponthatárok 2026

Nem lehet alacsonyabb a ponthatár

A rövid válasz: nem, ha ugyanarról a képzésről van szó. A pótfelvételi eljárásban ugyanis az adott képzés ponthatára nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban, azaz a július 23-án meghatározott ponthatárnál.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy képzés ponthatára az általános eljárásban 310 pont volt, nektek pedig 293 pontotok van, akkor a pótfelvételin sem kerülhettek be erre a képzésre 293 ponttal. A pótfelvételi ponthatára ugyanis ebben az esetben nem csökkenhet 310 pont alá.

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire?

A pótfelvételi azoknak ad újabb lehetőséget a szeptemberi egyetemkezdésre, akik az idei általános felvételi eljárásban egyetlen általuk megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy 2026-ban egyáltalán nem jelentkeztek felsőoktatásba. Ez azt is jelenti, hogy ha július 23-án felvettek benneteket valamelyik megjelölt képzésetekre, akkor a pótfelvételiben már nem vehettek részt.

Van még egy fontos különbség az általános felvételihez képest: a pótfelvételin csak egy képzést jelölhettek meg.

Augusztus 7-ig lehet jelentkezni

A jelentkezést kizárólag az E-felvételiben lehet benyújtani, erre 2026. augusztus 7-ig van lehetőségetek. Idén nem csak önköltséges képzések közül válogathattok. 36 egyetemen és főiskolán állami ösztöndíjas képzésekre is lehet jelentkezni, és mind a 15 képzési területen találhattok ilyen szakokat.

Az önköltséges kínálat ennél is szélesebb: 46 egyetem és főiskola hirdetett meg képzéseket önköltséges finanszírozási formában. A 2026-os pótfelvételiben összesen közel négyszáz képzés több mint három és fél ezer meghirdetése közül választhattok.

Ha kíváncsiak vagytok a meghirdetett szakokra, ebben a cikkünkben minden fontos információt megtaláltok:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna