A BME-n többek között űrmérnöki képzés indul, az SZTE-n pedig jogász osztatlan képzés. Emellett a Semmelweis Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is bejelentett új képzéseket.
A február 15-ei jelentkezési határidőig az érdeklődök választhatják a BME új, angol nyelvű mesterséges intelligencia informatikus mesterszakját vagy a technológiai és üzleti ismereteket ötvöző gazdaságinformatikus alapszakot. Emellett az űrmérnöki, az orvosi fizikai, valamint az egészségügyi mérnöki képzések is elérhetők.
Új szintre emelte szakmai kapcsolatát a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): a két intézmény együttműködési keretszerződést és külön oktatási-képzési megállapodást írt alá.
A Szegedi Tudományegyetem frissen megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztatójának kiegészítésében is több, eddig meg nem hirdetett szak szerepel. Ezek elsősorban a pedagógusképzés, az egészségtudomány, a jog és az informatika területét érintik.
Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász osztatlan képzést hirdet Békéscsabán, levelező munkarendben.
Az SZTE Bartók Béla Művészeti Karán is bővül a kínálat: zenetanár – zeneismeret-tanár szakon két- és négyféléves képzési formában is lehet tanulni, nappali munkarendben, állami ösztöndíjas és önköltséges formában egyaránt.
Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán új mesterképzés indul orvostechnikai eszközök szabályozása menedzser szakon, levelező munkarendben.
A Természettudományi és Informatikai Kar kínálata is bővül: mesterséges intelligencia informatikus mesterszak indul angol nyelven, nappali munkarendben.
A Széchenyi István Egyetem is új szakokat indít: a sport, a táplálkozástudomány, a mesterséges intelligencia, az agrárdigitalizáció, a kriminológia és az ifjúságvédelem, valamint a zeneművészet területén is új mesterképzésekre lehet jelentkezni. Emellett a villamosmérnöki és a gépészmérnöki nappali alapképzés már angol nyelven is elérhető, és újdonság a négy féléves mérnöktanár levelező mesterképzés is – olvasható az egyetem oldalán.
2024-ben Magyarországon elsőként indított „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszakot a Széchenyi István Egyetem. A fenntarthatóságot szolgáló képzés szeptembertől nappali munkarendben, angol nyelven is elérhető budapesti helyszínnel.
Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon elindul az új, agrárdigitalizáció mesterszak.
Először lehet jelentkezni a négy féléves mesterséges intelligencia informatikus mesterképzésre Győrben.
A táplálkozástudományi mesterképzés magyarul levelező, angolul nappali munkarendben érhető el.
A szakedző mesterképzés magyarul nappali és levelező, angol nyelven nappali munkarenden szintén először indul a győri egyetemen evezés, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és úszás specializációval.
Levelező munkarendű kriminológia szak indul, ami a jogtudományi, társadalomtudományi, pszichológiai és szociológiai ismeretek integrálására épül.
A digitális gyermekjogi és ifjúságvédelmi mesterszak magyar és angol nyelven is választható.
A Művészeti Karon is több új képzés indul, köztük angol nyelven a gordonka és oboa klasszikus hangszerművész, magyar nyelven a kürtművésztanár és orgonatanár, valamint angol és magyar nyelven a társulati zeneművész mesterszak.
A hazai lakosság mentális állapotára és az ellátórendszer működési sajátosságaiból fakadó szükségletekre reflektálva négy új pszichológiai mesterképzést is indít szeptembertől a Semmelweis Egyetem:
A Rendszerszemléletű pszichológia és a Pszichobiológia angol nyelven, a Bizonyítékokon alapuló általános orvos és klinikai pszichológia és az Egészségügyi neuropszichológia magyar nyelven lesz elérhető – olvasható az egyetem közleményében.
Továbbá sportegészségügyi specializációval hirdeti meg szeptembertől az Egészségtudományi Kar az egészségügyi szervező alapképzést (BSc). Az egészségügyi ellátás szakmai igényeire reagálva indítja szeptembertől az ETK a kiterjesztett ápoló mesterképzés (Msc) kardiotechnikai és keringéstámogatási szakápoló specializációját.
A felvételi nemcsak a pontokról szól – az is számít, honnan és hogyan intézed a jelentkezést. A Felvi arra figyelmeztet, hogy érdemes odafigyelni az online biztonságra, amikor belépsz az E-felvételibe.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
