Akár 20 többletpontot is kaphatnak azok a felvételizők, akik elvégezték az MCC programját

2025-től több magyar egyetemen is pluszpontot ér a felvételin, ha a jelentkező elvégezte a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját – sőt, a kedvezmény 2026-tól tovább terjed. Míg egyes intézmények akár 20 pontot is adnak ezért, mások további, vitatott jogcímekkel – egyházi életben való részvétellel, preferált középiskolai érettségivel, nyílt napokon való megjelenéssel vagy családi kötődéssel – is jutalmazzák a felvételizőket.

  • Székács Linda

Számos egyetemen 2025-től kaphattak először többletpontot azért a felvételizők, ha elvégezték a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját.

Az MCC honlapja szerint

  • a Miskolci Egyetemen 2025-től 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 10 pont egységesen minden karon,
  • a Pécsi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak maximum 10 pontot: ÁJK, BTK, ETK, KPVK (Szekszárd) és MIK.
  • a Szegedi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak 20 pontot: Bölcsészettudomány, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Gazdaságtudományi, Mérnöki, Mezőgazdasági Kar. Az Állam-és Jogtudományi Karon és a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon 10 pontot.

A győri Széchenyi István Egyetemen pedig már 2024-től 20 pontot adtak ezért minden karon. A lista pedig 2026-ban tovább bővül; a

  • veszprémi Pannon Egyetemen 2026-tól 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Debreceni Egyetemen pedig az Állam-és Jogtudományi Kar, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Műszaki Kar, Természettudományi és Technológiai Kar ad érte 10 pontot.

De az MCC-tagság mellett az egyetemek számos egyéb furcsaságra is adnak többletpontokat, mióta átalakították a felsőoktatási felvételi rendszerét. Ilyen a hitélet, preferált középiskolában szerzett érettségi, nyílt napon való részvétel és az is, ha a felvételiző valamelyik családtagja ugyanazon az egyetemen végzett, ahová ő is jelentkezik.

Vannak is olyan jogcímek, amikből kifejezetten látszik az a cél, hogy azoknak a diákoknak is adhassanak pontot, akik kevesebbet hoznak, vagy hogy az egyházi egyetemek az egyházi középiskolák tanulóit preferálják

- nyilatkozta ezzel kapcsolatban tavaly ősszel Polónyi István oktatáskutató.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna