Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Véget ért az őszi érettségi időszak írásbeli része, és hamarosan minden vizsgázó kézhez kapja eredményeit. Ha valaki úgy érzi, hogy a dolgozata javításánál hiba történt, van lehetőség az észrevételezésre és a fellebbezésre.

Mikor és hogyan tehettek észrevételt?

A szabályzat szerint az írásbeli vizsgaeredményeket a szóbeli vizsgák kezdete előtt nyilvánosságra kell hozni, a dolgozatok megtekintésének időpontját pedig minden intézmény maga határozza meg.

Ekkor lehet megtekinteni a kijavított írásbelit, ha kormányhivatalban jelentkeztetek az érettségire

Ha a megtekintés során hibát találtok az értékelésben - például eltérést a javítási útmutatótól, vagy elszámolási, számszaki hibát -, a következő munkanap 16 óráig jelezhetitek az észrevételeiteket. Ennek nincs külön formai követelménye, viszont kizárólag a javítási hibákra vonatkozhat.

Az észrevétel beérkezése után az igazgató egy másik szaktanárral közösen felülvizsgálja a vitatott feladatot a hivatalos javítási útmutató alapján. Fontos tudni, hogy a felülvizsgálat eredményeként a pontszám növekedhet vagy csökkenhet is, tehát nem csak kedvező irányú döntés születhet.

Mi a teendő, ha továbbra sem értetek egyet az eredménnyel?

Amennyiben a felülvizsgálat után is jogsértést, hibát vagy igazságtalanságot tapasztaltok, az érettségi eredmény kihirdetésétől számított öt napon belül fellebbezhettek.

A fellebbezésnek sincs kötelező formátuma: lehet kézzel vagy géppel írt, de indoklással ellátott dokumentum. A kérelmet az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatójának kell benyújtani, ugyanakkor a területileg illetékes vármegyei vagy fővárosi kormányhivatalnak kell címezni.

A fellebbezés illetékmentes, és a hatóságoknak három munkanapon belül el kell bírálniuk azt. Fontos, hogy 18 év alatti vizsgázók esetében a fellebbezést csak a szülő vagy gondviselő nyújthatja be.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.