Hivatalos: ezekre a képzésekre jelentkeztek a legtöbben a pótfelvélin

16500-en adták be a jelentkezésüket a pótfelvételin.

Az idei póteljárásban 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. Fontos, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhettek a hazai felsőoktatásba, akiket a rendes eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták le a jelentkezésüket.

Pótfelvételi 2025

A Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-nek elküldött közleményéből kiderült, hogy a legkeresettebbek az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak.

„Külön örömteli, hogy a felvételizők 57 százaléka nemzetgazdasági, munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott. Ide tartoztak többek közt az informatika, a műszaki, az agrár-, az orvos- és egészségtudomány, a természettudományos szakok, valamint a pedagógusképzés. Versenyképes, vonzó, identitásőrző és közösségépítő felsőoktatást építettünk ki, erre adtak újabb bizonyítékot a pótfelvételi eredmények is” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Egyébként a pótfelvételizők 35%-a állami ösztöndíjas helyet jelölt meg, háromnegyedük alapképzésre, 15%-uk pedig mesterképzésre felvételizett. Mondjuk azt érdemes megjegyezni, hogy az idei póteljárásban jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek.

A pótfelvételi ponthatárait augusztus 27-én hirdetik ki. Azok a diákok, akiket felvesznek, még szeptemberben megkezdhetik a tanulmányaikat.

 

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.