16500-en adták be a jelentkezésüket a pótfelvételin.
Az idei póteljárásban 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. Fontos, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhettek a hazai felsőoktatásba, akiket a rendes eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták le a jelentkezésüket.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-nek elküldött közleményéből kiderült, hogy a legkeresettebbek az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak.
„Külön örömteli, hogy a felvételizők 57 százaléka nemzetgazdasági, munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott. Ide tartoztak többek közt az informatika, a műszaki, az agrár-, az orvos- és egészségtudomány, a természettudományos szakok, valamint a pedagógusképzés. Versenyképes, vonzó, identitásőrző és közösségépítő felsőoktatást építettünk ki, erre adtak újabb bizonyítékot a pótfelvételi eredmények is” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.
Egyébként a pótfelvételizők 35%-a állami ösztöndíjas helyet jelölt meg, háromnegyedük alapképzésre, 15%-uk pedig mesterképzésre felvételizett. Mondjuk azt érdemes megjegyezni, hogy az idei póteljárásban jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek.A pótfelvételi ponthatárait augusztus 27-én hirdetik ki. Azok a diákok, akiket felvesznek, még szeptemberben megkezdhetik a tanulmányaikat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
